Bennem tegnap este merült fel, egy gondolat! Sajnos nem találok munkát, és elgondolkodtam, mi volt amikor én gyerek voltam. Akkor anyu nem dolgozott munkahelyen, hanem otthon, és apu keresett annyit, hogy megéltünk belőle. Mondjuk nem dőzsöltünk semmiben, de nem is nélkülöztünk. Sem ennivalót, sem ruhát, sem szeretetet sem törődést! Most mi van? Anyu apu dolgozik egész nap, gyerek oviban egész nap. Este mindenki fáradt, nincs türelme a gyerekéhez. Az vagy tv-t néz, vagy számítógépezik! Majd az iskolában jönnek a gondok! Gyerek fegyelmezetlen, nem figyel, piszkálja a társait, verekszik....A szülők meg csak hajtják a pénzt, hogy lépést tudjanak tartani a többiekkel. Már az óvodás gyerekek azt mesélik, hogy a karácsonyi szünetben Londonban voltak repülővel!! Aztán, ha valakinek nem megy olyan jól, kicsúfolják, lenézik! Lehet jobb lenne ha a nők nem dolgoznának, hanem összetartanák a családot, mint régen! Jó lenne valami otthon végezhetős munka nekik!! ( Bocsánat, kicsit eltértem a témától!)

Válasz

Szerintem ez egy rossz beidegződés. Elég szomorú, hogy még mindig nem szűnt meg a megkülönböztetés, ami az " átkosból" maradt ránk. Én úgy gondolom ( nem biztos, hogy így is van! ), hogy a teremtés koronái, akik vezető beosztásba kerültek valamikor, úgy gondolták, hogy a " gyenge" nő képtelen 100%-osan teljesíteni, ezért a bére is kevesebb kell, hogy legyen. Pedig ez egyáltalán nem így van. A 90-es évek előtt azt is meghatározták, hogy pl. az országgyűlésben milyen arányban vehetnek részt a nők. A vezető beosztásokba mind a mai napig a férfiak vannak túlsúlyban. Igaz, hogy egy nő karrierjét a gyermekvállalás is befolyásolja. Én soha nem adtam volna fel az anyaság csodálatos érzését a karrierem miatt. Gondolom, nagyon sok nőtársam gondolkodik hasonló módon, mint én!
Viszont a meggyőződésem továbbra is fenntartom, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon!!!

Válasz