Megszólalt a Fidesz az azeri gyilkos ügyében
2012. szeptember 01.

Nemzetközi jogilag rendezettnek és lezártnak tekinti a Fidesz az azeri kiadatás ügyét.

"A Fidesz teljes mértékig azonosul a kormány hivatalos álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt. Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy" - közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője szombaton az MTI-vel.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az üggyel kapcsolatban pénteken délután adott ki közleményt, ebben egyebek mellett azt írták, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. Emlékeztettek arra, az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.

Azt írták, a Magyarországon 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez az átszállítását kérte Azerbajdzsánba.

Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese, azt a magyar Országgyűlés az 1994. évi XX. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény szerint az egyik fél területén elítélt a kiszabott büntetés letöltéséhez az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik fél területére átszállítható. Az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az egyezmény alapján szállítsák át

Rögzítették: a végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává. A végrehajtás folytatása esetén a végrehajtó állam kötve van az ítéletnek az ítélkező államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához - mutatott rá a KIM közleménye.

A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az azeri minisztérium arról is tájékoztatta a KIM-et, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. Kitértek arra: mivel Ramil Sahib Safarov átszállításának az egyezmény által megkövetelt feltételei fennállnak, az elítélt átszállítását a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyezte. Ramil Sahib Safarovot pénteken átszállították Azerbajdzsánba.

Az egyezmény szerint az átszállítást követően a büntetés végrehajtására a végrehajtó állam joga irányadó és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések meghozatalára - mutatott rá a minisztérium.

A közleményben megemlítették, hogy Magyarországról a strasbourgi európai egyezmény alapján 2010-ben 11 elítéltet, 2011-ben 7 elítéltet, 2012-ben eddig 8 elítéltet szállítottak külföldre. Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében is mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint jár el - tették hozzá.

hvg.hu

>>>

Keményen bírálja az örmény igazságügyi miniszter Navracsicsot

Az örmény miniszter többek között úgy vélte, Navracsics Tibornak tudnia kellett, mi történik Ramil Sahib Safarovval a kiadatása után.

Mélységes felháborodásának és csalódottságának adott hangot az örmény igazságügyi miniszter magyar kollégájának írt levelében amiatt, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak az életfogytiglani börtönre ítélet azeri katonatisztet. Az örmény miniszter többek között úgy vélte, Navracsics Tibornak tudnia kellett, mi történik Ramil Sahib Safarovval a kiadatása után. A levelet egy örmény hírportál szó szerint ismertette pénteken.

Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa 2004-ben Budapesten történt meggyilkolásáért, pénteken érkezett Azerbajdzsánba, ahol elnöki kegyelemmel még aznap vissszanyerte szabadságát.

Hrair Tovnaszján örmény igazságügyi miniszter Navracsics Tibornak írt, a newsarmenia.ru portál által szó szerint ismertetett levelében mélységes felháborodásának és csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot.

Az örmény miniszter a levélben kétségét fejezte ki Navracsics Tibor őszinteségében. Szerinte a magyar miniszternek tudnia kellett, mi történik Safarovval a kiadatása után, valamint azt is, hogy olyan országnak ad ki egy "etnikai gyűlöletből elkövetett gyilkosságért" elítélt embert, ahol az illetőt hősként tisztelik. Tovnaszján szerint Navracsics Tibornak biztosítékokat kellett kapnia az azeri féltől arra, hogy az elítélt Azerbajdzsánban folytatja büntetése letöltését, de a magyar miniszternek tudatában kellett lennie, hogy e biztosítékok nem hitelt érdemlőek.

A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteki közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a Magyarországon meghozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmény az ottani büntető törvénykönyv szerint is életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, s 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, s a Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet.

kulfold.ma.hu

>>>

Az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov fotóját tette ki nem hivatalos Facebook oldala borítóképeként az azeri elnök, Ilham Aliyev. Az ügy előzménye, hogy Örményország pénteken megszakította diplomáciai és hivatalos kapcsolatait Magyarországgal az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönre ítélt azeri tiszt, Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való kiadása miatt. Safarovot azonnal szabadon engedték, amint Azerbajdzsánba ért.

hvg.hu nyomán

>>>

Azeri kiadatás - Örmény hackerek megtámadták az azeri elnök honlapját

"Örmény számítógépes kalózok támadták meg az azerbajdzsáni államfő honlapját, és felrakták rá annak az örmény katonának a fényképét, akit azeri katonatársa 2004-ben Budapesten baltával lemészárolt - jelentette szombaton az armenpress örmény hírügynökség internetes oldala.

Samvel Martiroszjan információbiztonsági szakértő szerint a hackerek nem léptek be a website belső adatbázisába, csak a felirattal ellátott fényképet csatolták az oldalhoz. A támadás oka szerinte az volt, hogy az örmény tiszttársát kegyetlenül lemészárló Ramil Safarovot az azeri hatóságok szabadon bocsátották.

A Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt katonatisztet pénteken átadták az azeri hatóságoknak, s Bakuba érkezése után Ilham Aliyev államfő rögtön kegyelemben részesítette és kiszabadult."

nepszava.hu

>>>

"Rémálmai lesznek, Mr. Orbán": örmény kommentelők lepték el Orbán Facebook-oldalát

Örmény kommentelők kezdtek el éleshangú, kritikus üzeneteket írni Orbán Viktor Facebook-oldalára, miután Magyarország pénteken kiadta Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönre ítélt azeri tisztet, Ramil Safarovot. Örményország emellett megszakította mindennemű diplomáciai kapcsolatát Magyarországgal. Késő délelőtt aztán blokkolták a közvetlen bejegyzések közzétételének lehetőségét, ezért a megjegyzések már csak egyszerű kommentek formájában jelennek meg az oldalon.

"Szégyellje magát Magyarország" - ez a leggyakrabban felbukkanó üzenet Orbán Viktor Facebook-oldalán, amelyet zömmel örmény kommentelők posztoltak ki a magyar kormányfő falára.

Sokan ugyankkor ennél jóval tovább mennek, Magyarországot nem tartják európai államnak, arról írnak, hogy az ország eladta magát Azerbajdzsánnak, az alapvető emberi jogokat pedig egyesek szerint George Orwell Állatfarm című regénye szerint értelmezi a magyar állam.

Időközben - délelőtt tizenegy óra körül - blokkolták azt a lehetőséget, hogy a kommentelők önálló bejegyzéseket tehessenek közzé a miniszterelnök Facebook-falán, ezért később a Sors Tamás paralimpiai bajnokot méltató bejegyzés alatt jelentek meg a kritikus üzenetek.

Az oldalon korábban többek között ilyen bejegyzéseket olvashattunk:

"Bravo, Mr Viktor, eladtad az országod imázsát 3 milliárd euróért. Pénzzel támogatod az azeri gyilkosokat, és hagyod őket megszökni. Gyűlölünk benneteket."

"Soha nem gondoltam volna ezt egy békeszerető nemzetről. Eladtátok a szabadságotokat és az identitásotokat. Szégyen, nem tisztelitek az emberi jogokat. Ezért megfizettek."

"Megvett benneteket az azerbajdzsáni olaj, most aztán büszkék lehettek a szörnyű országotokra."

"Magyarország egy török és muszlim ország. És ők tartoznak Európához. Gyertek el hozzánk, megtanítjuk, hogyan kell élni."

"Rémálmai lesznek, Mr. Orbán, Gurgen Margaryan lelke minden éjjel kísérteni fogja, és ugyanazt a kérdést teszi majd fel: miért adtad el a gyilkosomat?"

"Emberek, vigyázzatok, ha Magyarországra mentek, álmotokban megölhetnek benneteket egy magyar gyártmányú baltával!"

hvg.hu

Válasz

Letépték és megtaposták az örmények a magyar zászlót
2012, augusztus 31.

Demonstrációt tartottak a jereváni magyar tiszteletbeli konzulátusnál az Örményország Köztársasági Pártjának tagjai és aktivisták egy csoportja az örmény katonatársát meggyilkoló azeri tiszt hazaengedése miatt. A résztvevők paradicsommal dobálták meg az épületet és letépték a magyar zászlót is.

>>>

Örményország minden kapcsolatot megszakít Magyarországgal
2012, augusztus 31.

"Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal" - jelentette be az örmény elnök a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt.

Az Interfax orosz hírügynökség tudósításában utalt arra, hogy pénteken Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért.

"Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg" - fogalmazott Szerzs Szargszján az Interfax szerint. A magyar kormány álláspontja szerint Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint járt el. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteki közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a Magyarországon meghozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmény az ottani büntető törvénykönyv szerint is életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Mindeközben paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar konzulátus zászlaját Jerevánban Örményország Köztársasági Pártjának (HHK) hívei tiltakozásul azért, mert Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot. Az esetről az Armenpress hírügynökség számolt be internetes oldalán.

A megmozdulás résztvevői elégették Safarov fényképét is. Később rendőrök érkeztek a helyszínre. Karen Avagjan, a Köztársasági Ifjúsági Szervezet elnöke a hírügynökségnek azt mondta, azért jöttek, hogy kinyilvánítsák tiltakozásukat és felháborodásukat. A megmozdulás nem volt előre tervezett, ez volt az első válasz a történtekre. "Ez úton szeretnénk ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét erre az elfogadhatatlan esetre" - tette hozzá.

Az örmények szerint Azerbajdzsán megzsarolta Magyarországot

Az Ordosz műhely mai lapszemléjében megjelent, hogy a Pan ARMENIAN örmény hírügynökség internetes kiadása korábban azt írta, hogy Azerbajdzsán zsarolni kívánja Magyarországot Ramil Szafarov kiadatási ügyében. Örmény civil szervezetek azt állították: Azerbajdzsán pénzt kínált fel a magyar kormánynak azért, hogy a Magyarországon bebörtönzött Szafarovot nekik kiadja.

Larisza Alaverdján örmény politikus, parlamenti képviselő, emberi jogvédő csütörtöki jereváni sajtóértekezletén - még Safarov kiszabadulásának közzététele előtt - úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését.

Ezzel összefüggésben Alaverdján több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint nem történt jogsértés

Az azeri baltás gyilkos kiadatásánál Magyarország nem követett el nemzetközi jogsértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően, jogszerűen járt el - mondta el Lattmann Tamás nemzetközi jogász pénteken az MTI-nek.

Magyarország az 1957-es strasbourgi európai kiadatási egyezmény és az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján mérlegelhette az elítélt férfi kiadatását. Az egyezményben szereplő feltételek pedig teljesültek - tette hozzá a nemzetközi jogász.

A kiadatási egyezmény tartalmazza az aláíró tagállamoknak azt a jogát is, hogy az elítélt amnesztiában részesülhet, az azeri elnök élt a kegyelemgyakorlás jogával.

Lattmann Tamás személyes véleménye szerint azonban "lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból". Úgy fogalmazott: "ez várható volt, tekintettel arra, amilyen politikai vihart kavart az ügy Azerbajdzsánban a bűncselekmény elkövetésekor".

A KIM szerint Azerbajdzsánban kellett volna a bűntetését folytatnia Safarovnak

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) délelőtt még azt közölte az MTI-vel, hogy az azeri baltás gyilkos Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését.

A KIM közleménye szerint az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.

A közlés szerint az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfi legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az azeri igazságügyi minisztérium állítólag arról is tájékoztatta a KIM-et, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.

Az azeri baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot 2007-ben ítélte életfogytiglanra a Fővárosi Ítélőtábla, miután a férfi 2004 februárjában az akkor még önállóan működő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában baltával megölte alvó hallgatótársát, a 27 éves örmény Gurgen Markarjánt. A jogerős ítélet szerint a tette elkövetésekor 26 éves azeri katonatisztet leghamarabb 30 év múlva bocsáthatnák feltételes szabadságra és ezen túlmenően 10 évre kitiltották Magyarország területéről. A férfit a Fővárosi Bíróság előző évi ítéletét helybenhagyva háromszorosan minősülő, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten elkövetett emberölésben és emberölés előkészületében mondta ki bűnösnek az ítélőtábla.

Ramil Safarov és áldozata egyaránt a NATO békepartnerségi programjának keretében érkezett angolnyelv-tanulásra Budapestre. Az ítélethirdetéskor a bíró elmondta: az elkövető áldozatát kizárólag örmény származása miatt ölte meg. Tanúk előtt jelentette ki az azeri férfi: "hivatása, hogy megöljön minden örményt". A gyilkosságot - amelynek szemtanúja és több bizonyítéka is volt - az azeri férfi sem tagadta, csupán a minősítő körülményeket vitatta.

A támadó, miután végzett áldozatával, egy másik, a nemzetvédelmi egyetemen tanuló örmény hallgató kollégiumi szobájába is megpróbált bejutni.

Azeri-örmény konfliktus háttere

Az azeri-örmény konfliktus hátteréhez tartozik, hogy 1988-ban polgárháborúba torkollottak az autonómiáját elvesztő Hegyi Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tüntetések. Az örmények és az azeriek hadüzenet nélküli háborút folytattak egymással. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, mire 1994-ben megszületett a tűzszünetről szóló megállapodás, és a vitatott területet Örményországhoz csatolták. A terület sorsának végleges rendezéséről azóta folynak sikertelen tárgyalások.

Az azeri férfi a Fővárosi télőtábla előtt, az utolsó szó jogán azt mondta, hogy megbánta a tettét. "Nem azért vettem baltát és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, ma sem tudom hogy történt, megbántam" - hangoztatta Ramil Safarov.

2011 februárjában adta hírül a Trend Life azeri hírportál, hogy a büntetését töltő gyilkos anyanyelvére fordított Szabó Magda Az ajtó című regényét. Az ajtó (azeriül: Qapi) az első magyar regény, amelyet átültettek azeri nyelvre - írta a portál. A fordítást, amely az AssA-Irada azerbajdzsáni hírügynökség gondozásában látott napvilágot, Ramil Safarov 2009 októberében elhunyt édesanyja emlékének szentelte.

"Szinte öntudatlanul követte el a tettét"

A gyilkos apja, Sahib Safarov tavaly októberben Bakuban magyar újságíróknak nyilatkozott, akkor azt mondta, reméli, hogy csökkentik fia büntetését. "Nem állok ki amellett, amit tett, a bűntény az bűntény, de a büntetés nem volt igazságos, legfeljebb tíz évet kellett volna kapnia" - állította Safarov az azeri elnöki hivatal meghívására a kaukázusi ország fővárosába érkezett magyar újságíróknak, akik a család többi tagjával, köztük a gyilkos katona három fiútestvérével is találkoztak.

Az apa az őt felkereső magyar újságíróknak úgy magyarázta: Magyarországon sokan nem tudják, hogy min ment keresztül a fia, miért követte el tettét. Arra hivatkozott, hogy a fia mindig barátságot ápolt az örményekkel, soha egy rossz szót nem mondott róluk. Nagy hatással volt rá viszont az, hogy a Hegyi Karabah hovatartozása miatt kirobbant örmény-azeri háború idején sok azeri sebesültet látott, szülei ugyanis egy kórházban dolgoztak, ahol sok időt töltött.

Az apa úgy fogalmazott, hogy a fia "szinte öntudatlanul követte el a tettét", miután az örmények többször is sértegették azért, mert azeri, és egyebek mellett azzal provokálták, hogy "mi nyertük meg a háborút".

Örmény civil szervezetek szombaton közleményben tiltakoztak Ramil Safarov esetleges kiadatása ellen - írta a PanARMENIAN.net örmény hírportál. Az örmény hírportál szerint azeri állami tisztviselők és közintézmények vezetői "közleményeikben védelmükbe veszik e gyűlöletes bűncselekményt", és Safarovot nemzeti hősként tisztelik Azerbajdzsánban. Elmira Szulejmanova azerbajdzsán ombudsman szerint "Safarovot példaként kell állítani a fiatalok elé".

Már többször kérték Safarov kiadatását

Azerbajdzsán és Törökország többször is megpróbálta elérni Safarov kiadatását. Legutóbb Törökországban folytattak aláírásgyűjtést, amelynek kezdeményezői az ítélet felülvizsgálatát követelik. Hasonló állásfoglalások rendszeresen napvilágot látnak az azerbajdzsáni sajtóban is - írta a hírportál.

"Kötelességünknek tartjuk felszólítani a magyar közvéleményt és az állami szervezeteket, hogy ne adják ki Safarovot Azerbajdzsánnak, ahol kétségkívül nem kellene maradék büntetését letölteni, hanem szabadság, megtiszteltetés és még inkább hősnek kijáró tiszteletadás vár rá" - áll a nyilatkozatban.

Valki László nemzetközi jogász szerint súlyos figyelmeztetés volt a lépés

Valki László szerint eltúlzott, aránytalan reakciónak minősül, hogy Örményország megszakítja kapcsolatait Magyarországgal. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása önmagában nem jogellenes lépés, ez egy nagyon súlyos politikai figyelmeztetés - mondta a nemzetközi jogász hozzátéve: a diplomáciai kapcsolatok fenntartása nem kötelező, azt bármelyik fél bármikor megszüntetheti.

Valki László kifejtette, a nemzetközi kapcsolatokban nagyon ritkán szokott előfordulni, hogy egy ország a másikkal megszakítja kapcsolatait. Akkor fordul ez elő, amikor az egyik állam úgy érzi, hogy vele szemben a másik állam nagyon súlyos jogsértést, vagy politikailag nagyon ellenséges cselekedetet hajtott végre - magyarázta. A nemzetközi jogász szerint az a kérdés: a magyar fél megállapodott-e az azeri féllel arról, hogy az elkövetőt szabadon fogják-e bocsátani. Szemmel láthatóan az örmény félnek az a feltételezése, hogy volt egy bizalmas megállapodás a két kormány között - fűzte hozzá.

Megjegyezte, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása már csak a végső lépés szokott lenni egy két állam közötti konfliktusban. Valki László azt is hangsúlyozta, a kapcsolatok megszakítása nem nemzetközi jogi lépés. A nemzetközi jog nem rendelkezik arról, hogy mikor lehet vagy mikor nem lehet diplomácia kapcsolatokat fenntartani, az államok erről teljesen szabadon állapodnak meg abban - magyarázta. Valki László szerint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok folytatódhatnak, kivéve, ha Örményország további lépéseket tesz.

barikad.hu nyomán

Válasz