"Miniszterelnöki megbízottat kapott az Audi, amely innovációs kedvezményének kompenzálását kéri a kormánytól.

Némileg megkésett a nemzetgazdasági tárca a március közepére ígért, „K+F ernyő” fantázianevű pályázatával. Nehezen sikerült ugyanis megegyeznie az apanázs mértékéről az érintett óriáscégekkel – a HVG információi szerint legfőképpen az Audi Hungaria Motor Kft.-vel –, így a kiírás a hónap végére csúszik. A korábbi kormányzati ígéretek szerint az innovációs alap forrására azok a cégek pályázhatnak majd, amelyek jelentős összegeket költenek kutatásra, ám a megváltozott jogszabályok szerint az idén már nem csökkenthetik innovációs járulékukat a kutatás-fejlesztés költségeivel. A most megszüntetett könnyítést annak idején éppen az Audi lobbizta ki, s a fejlesztési adókedvezmények változatlanságára a kormánnyal kötött, 15 milliárd forintos támogatásról szóló megállapodása is tartalmazott kitételt.

Nincs könnyű dolga Becsey Zsoltnak, a március elején kinevezett „Audi-ügyi” miniszterelnöki megbízottnak, akinek többek között az innovációs pályázat feltételeiről kell megegyeznie az autógyártóval. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap éves kerete ugyanis egymagának az évente több tízmilliárd forintot kutatásra fordító Audinak sem lenne elég. Annyi azonban máris bizonyosnak látszik, hogy a forrásból csak a legnagyobb multinacionális cégeknek jut majd. A HVG információi szerint a pályázaton csak azok a cégek indulhatnak, amelyek több száz fős kutatói gárdával működnek, és a létszám megtartását több évre garantálják. A támogatás intenzitása valószínűleg 50 százalék lesz – igaz, ezen a ponton még az utolsó pillanatban is különböztek az álláspontok. A hatályos szabályok szerint a nagy cégek adózás előtti eredményükből továbbra is levonhatják a saját kutatási-fejlesztési tevékenység költségét, csakhogy az Audi a kormányzati megállapodás részeként nem fizet társasági adót. „Azt szeretnénk, hogy az új szabályok ne érintsék negatívan a céget” – érzékeltette Lőre Péter kommunikációs igazgató, mennyire ragaszkodik az Audi az álláspontjához.

Az Audi alkupozíciója erősebb, mint valaha. Egyedüli megmentője lehet ugyanis az állami beruházásban továbbfejlesztett, évek óta haldokló gönyűi kikötőnek. Az autógyártó a múlt héten küldte ki a pályázati dokumentációt több tucat cégnek új logisztikai park építésére és üzemeltetésére. A helyszínt illetően máris kitört a fideszes belharc: míg a kormány a Győrrel szomszédos gönyűi kikötőben látná szívesen az Audi beszállítói központját, a nagyváros polgármestere az Audi-gyárnak is helyet adó győri ipari park mellett lobbizik. Az autógyártónak elvileg mindkét terület megfelelne. „A kiírásban azt kötöttük ki, hogy a helyszín legfeljebb 20-25 kilométerre legyen a gyártól” – jelezte a cég egyetlen feltételét a HVG-nek Lőre.

A gönyűi kikötőt 2008-ban vasúti összeköttetéssel fejlesztették komplex logisztikai parkká, összesen 10 milliárd forintból, javarészt uniós támogatással. Akkor szigorú áruforgalmi garanciákat kellett vállalnia a projektgazdának, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, ám ezekből egyelőre szinte semmi sem valósult meg. Az összesen 80 hektáros kikötőnek az üzemeltető Győr-Gönyű Kikötő Zrt. mellett mindössze egy tartós bérlője van, a fémfeldolgozással foglalkozó dán Ib Andresen Magyarország Kft. Ha a kikötő továbbra is kihasználatlan marad, tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kénytelen lesz visszafizetni 8 milliárd forintot az EU-nak. Nem csoda, hogy Becsey, akinek lényegében a gönyűi kikötő megmentésének terhét is magára kellett vennie, nemrég azt hangoztatta: a kormány minden feltételt biztosít ahhoz, hogy az Audi logisztikai parkja a gönyűi kikötőben épüljön fel. „Olyan piaci környezetet teremtünk Gönyűn, amely versenyképessé teszi a kikötőt” – mondta február végén.

Az Audinak egyelőre 10-12 hektárra volna szüksége, amit a jövőben az igényeknek megfelelően tovább bővíthet. Nem biztos ugyanakkor, hogy a vasúti és a dunai kapcsolatot jól ki tudná használni. Az új logisztikai bázison a tervek szerint 2013-ra 900 millió eurós beruházással kibővülő autógyár 600 beszállítójától gyűjtené össze és szortírozná, majd a győri gyártószalagokhoz szállítaná az alkatrészeket. A gönyűi helyszín hátránya, hogy az állami telkek nem eladók, csak tartós bérletbe vehetők. Igaz, külföldi példa is akad hasonló konstrukcióra: a bécsi kikötőben működő cégek is bérlik a területet.

Annyi bizonyos, Becsey ténykedése nincs ínyére Borkai Zsolt győri polgármesternek, aki úgy emlékszik: a járműgyártó és az önkormányzat által évekkel ezelőtt kötött megegyezés kitért arra is, hogy a tavaly elindult gyárbővítés során az Audi fejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódva épül meg a logisztikai park. „A megállapodás következménye, hogy a város korábban nem tervezett infrastrukturális fejlesztésekbe fogott bele több százmillió forint értékben” – utalt a polgármester arra, hogy a presztízsveszteség mellett milyen hátrányok érhetik Győrt, ha Gönyű lesz a befutó."

hvg.hu

Válasz

Nem tudom, de a kérdés biztosan nekem szólt.

Tehát, akkor a válaszom:
Igen... és Ne a falutól várja az infrastruktúra kialakítását. Legalábbis ne azt, hogy Gönyű pénzelje az utat, a csatornát, a villanyt, a gázt, mert ott éppen nincs.

Előzmény

Válasz

A támogatáson erkölcsi támogatást értesz, mert amennyiben anyagit, akkor nem mindegy? A lényeg, hogy gönyűi területen legyen, az adózási vonzata miatt, nem ? Egyébként, ha egy jól működő és szép jövő elé néző vállalkozás, mely nem szennyezi a környezetet és munkahelyet is teremt, a környékünkön megtelepszik, az miért gond ? Bizony ritkán adódik haszon anyagi vagy szellemi energiák nélkül.

Válasz

Gönyűnek 55-ig volt kikötője, aztán nem lett.
Az ésszerű gondolkodás, később is kikötőt látott ide, hiszen településünknél alkalmasabb kikötőhely talán nincs is a Duna hátán. Megvalósulás nagyszerű dolog volt, de nem az egyik napról a másikra történt. Régebbi tervek eredménye vált valóvá 1990 után. Az egy különösen érdekes kérdés, hogy Győr hogyan került a képbe, mint az is, hogy egyáltalán belekerült.
A Wikipédia ezt írja az egészről:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91r-G%C3%B6ny%C5%B1_kik%C3%B6t%C5%91

A fentiektől külön, akkor is azt mondom, hogy Gönyűnek elsősorban azokat a cégeket szabad támogatni (ebből a szempontból) amelyek a Kikötő területén telepednek le (amely ha úgy vesszük a mienk is) és nem valahol a környékén, aztán szinte követelik, hogy a falu biztosítsa számukra az infrastruktúrát.

Válasz

Elnézést! A szállt szót alul rosszul írtam!

Válasz

Nagyszerű lehetőségek a falu előtt!(a Kikötő által) Milyen jó, hogy a 90-es évek elején megalakukult a Győr- Gönyű Kikötő Kft aZ ÖKOLEX Kft. ötlete alapján. Az akkori gönyűi önkormányzat 500 000Ft törzstőkével szált be, míg Győr önkormányzata 100 000 Ft.tal.
Ha lassan is, de talán "beérik', amit az első önkormányzatunk megálmodott!

Válasz

Ez nagyszerű lenne. Különösen úgy hogy a Kikötőbe az Unió és a Magyar Állam is rengeteg pénz beletett. Az olyan cégeket kell (lehetőség szerint) első sorban támogatni, amelyek a Kikötő meglévő infrastruktúrával rendelkező területén képzelik el a jövőt, és nem azokat a cégeket, amelyek azt várják el a falutól, hogy létesítsen nekik infrastruktúrát.

Válasz