A jövőben az önkormányzatok kutyaadót vethetnek ki, melynek mértéke nem haladhatja meg a hatezer forintot. Az ivartalanított állatok, valamint az őshonos magyar kutyafajták után nem szedhető adó – kivéve, ha az ebet veszélyesnek minősítették, ez esetben az adó mértéke is magasabb, húszezer forint lehet.

Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák.

Veszélyesnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy „fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”.

Őshonos, adómentes magyar fajták

Kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó

További újdonság, hogy „veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti” feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.

Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben.

A módosítás eredetileg megtiltotta volna az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását is az állatok védelme érdekében, de a végül elfogadott szöveg szerint szintén végrehajtási rendeletben szabályozzák majd a kivételeket.

Forrás: MTI