Magyarország tehetségtelen és pitiáner politikusai miatt a csőd szélén áll.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KIS ÉS KÖZEPES VÁLLAKOZÁSOK

FELTŐKÉSÍTÉSÉVEL

(tervezet)

ELŐZMÉNYEK

A magyar ipart, mezőgazdaságot az Antal kormány és végrehajtója Kupa Mihály ölte meg. Amikor azt a rendeletet hozták, mi szerint minden vállalkozás melynek legalább 100 ezer forint kimutatható tartozása van, -azonnal szanálni kell- erről bárki bejelentést tehet. Számos teljes kapacitással működő gyárat üzemet szanáltak le. A gépeket fillérekért eladták. A legkorszerűbb technológiák szemétdombra kerültek. Kupa Mihály erről a parlamentben ezt nyilatkozta. „ha kell, mindent importálunk”. Visszakereshető a korabeli dokumentumok között.

Az észnélküli privatizáció sem segített az önálló magyar gazdaságon. Már Horn Gyula kormánya olyan gazdaságot vett át, amiben csak állami tulajdon eladásával lehetett pénzt csinálni. Az összes ez után következő kormánynak az az egy lehetősége maradt, hogy idegen tőkét hozzon be az országba úgy, hogy üzemet telepítsen. Ezek pedig nagyrész úgy jöttek be, ha a minimálbér körüli foglalkoztatás mellett rendkívüli adókedvezményekben részesülnek és az összes jövedelem után saját országukban adóznak.

Az ország gazdasági növekedése teljes mértékben azoknak a „morzsáknak” kiszolgáltatottságára hagyatkozik, amit az ilyen típusi tőkebejövetel enged.

MEGOLDÁS

Olyan konstrukció, ami bizonyos esetekben már bizonyított eredménnyel járt. Ezek a bankok megfinanszírozása 2002 –ben.

Olyan önálló magyar vállalkozások melyek képesek voltak megmaradni, növekedni exportra termelni, kell lehetőséget biztosítani az ország gazdasági növekedésére. Megjegyzem a mai kormányzatnak is vannak kis stílű próbálkozásai. Pl. 10 millió vissza nem térítendő támogatást kaphatnak magyar vállalkozások. Itt a mikró vállalkozások, melyek érdekeltek lehetnének, de ez a fent maradásukra lenne elég. Vélhetően egy nagyobb összeggel nem is tudnának eredményesen mit kezdeni.

A megoldás tehát kézen fekvő. Kis és közepes teljes mértékben magyar tulajdonú, legalább 30% -ban exportra képes vállalkozás, melynek eszköz és technológia értékű vagyona (lízing érték is) egy milliárd forinttal való feltőkésítése.

RÉSZLETEK

A feltőkésítéssel az a cél, hogy arra alkalmas fejlődő sikeres vállalkozások által az állami befektetés biztos gazdasági hozamot hozzon. Meg kell jegyezni, hogy vállalkozások kölcsönnel való önmaguk finanszírozásában, melyben a nyomott világgazdasági körülmények mellett a bizonytalanság magas részaránya miatt sikeres vállalkozás nem kockáztatna. Félne attól, hogy az eredményeit kockáztatnák ezzel. Jelen gazdasági körülményekben az „életben maradás” az egyedüli cél.

Éppen ezért a vállalkozás a feltőkésítéssel kockázatot nem vállal. Az állam részére az eredményesség az eddigi sikeres vállalkozásvitel miatt majdnem kockázatmentes.

Mivel Magyarországnak létkérdés gazdasági növekedést felmutatni, ezért ezzel a lehetőséggel élni kell.

Első körben 100 milliárd forint összértékben történne feltőkésítés. Egyenként egy milliárd forintértékben. Így 100 vállalkozást érintene. A kiválasztás egy automatizmusban történne, mi szerint az első száz vállalkozás melyek megfelelnek a követelményeknek kaphatnak ajánlatot. Tehát azok a vállalkozások melyek ebben nem kívánnak részt venni, nem lenne kötelező.

Feltétel:

- Minden magyar ipari-mezőgazdasági termelő kis és közepes vállalkozás mely tevékenységében képes kimutatni fejlődő exportra termelő növekedést, vagy legalább 30% export tevékenységet.

- Eszköz-gép és ingatlanvagyon használt értékében (lehet bérelt, vagy lízingelt is) egy milliárd fölötti vagyon használattal rendelkezik.

Az állam egy - egy milliárd forinttal feltőkésíti. A vállalkozás a feltőkésített vagyont nem különítheti el, nem kezelheti külön. Összes vagyonként kezelheti. Idővel kamat nélkül ezt kivásárolhatja.

A feltőkésített értékkel ipari ingatlant, állóeszközt, eszközt, technológiát fejleszthet a már meglévő termékek mellé. Más technológiával rendelkező magyar kis vagy közepes vállalkozást bevonhat.

Ezzel automatikusan a foglalkoztatottak száma bővülni fog, érdeke, hogy a tőkésítést kihasználja, mert különben saját vagyona is elveszne.

Ha magas munkanélküli százalékkal bíró területekre visz foglalkoztatást, akkor a területre érvényes más adókedvezményekben is ugyan úgy részesülhet.

Ennek fedezete UNIÓS hitelből 100 milliárd forint.

A kiválasztás nem pályázati, hanem statisztikai alapon történik.

Ezzel a politikai és más egyéb protekcionizmus kizárása a cél.

A kiválasztás után a céget az állami apparátus keresi meg és tesz ajánlatot. Folytat tárgyalást. A felügyeletet szűk apparátus is elláthatná. A feltőkésített vállalkozások egy kibővített havi statisztikai jelentésre lennének kötelesek.

Budapest 2011 december 28.

Bekő Ferenc