Dr. Drábik János az egyik legeredetibb gondolkodó ma Magyarországon, aki se a baloldalon, se a jobboldalon nem szívesen látott vendég. Műveit valamennyi politika párt vezetője olvassa (Gyurcsány, Orbán, Kuncze), csak hallgat róla. Könyveiben már 20 éve megírta, hogy a bankok a pénzt a semmiből teremtik, rögtön adósság lesz belőle. Téziseit Nyugaton ma már számos film, tanulmány és könyv támasztja alá. Az antiglobalista tüntetéseken részt vevő középosztály már érti a világot, Magyarország még nem igazán. De kik azok a pénzügyi körök, bankoligarchiák tagjai, akik előidézték a válságot? A 25 milliárdos IMF-garancia, amit a magyar vezetők „kibuliztak”, kinek jó vajon? Sokan összeesküvés-elméletnek tartják a pénzügyi világmátrixot. Az azonban tény, hogy a világ javainak túlnyomó többségét néhány bankárdinasztia tartja kezében, és aranyfedezet nélkül gyártják a pénzt.

A nemzeti vagyonról

– Tavaly először azt mondta a kormány, hogy nincs államcsőd, majd azt mondták, államcsőd fenyeget. Az IMF uniós közreműködéssel végül tető alá hozott nekünk egy 25 milliárd dolláros hitelgaranciát, amit lehívhatnak a magyarországi kereskedelmi bankok. Aztán Gyurcsánynak szóltak bizonyos pénzügyi körök, hogy menni kéne. Most akkor mi történik itt? És mi lesz ezzel a pénzzel?

– Ez a 25 milliárd dollár valójában egy ígéret arra, hogy ha a külföldi tulajdonú kereskedelmi bankoktól szükségünk lesz devizahitelre, akkor a magyar állam az adófizetőkkel kezességet vállal arra, hogy ezt a hitelt beszerzi. De válasszuk szét a problémát! Van egy ún. világgazdasági válság, illetve nincs, mert mesterségesen hozták létre. És van egy magyar gazdasági válság, amit szintén mesterségesen hoztak létre, hiszen mesterségesen előidézett pénzszűke van. Az ún. magyar válság akkor is lenne, ha a világban nem lett volna krízis. Akik a magyar helyzetet előidézték, először 2007 februárjában főpróbán szimulálták az akciót, aztán a gyenge pontokat kijavították, 2008 nyarán megint kipróbálták, és tavaly ősszel élesben megcsinálták.

– De mit és minek?

– A nemzetközi pénzügyi körök a működő nemzeti vagyon 90%-át, így az ipari és mezőgazdasági üzemeket, bankokat stb. már megszerezték. Az igazi cél az, hogy a maradékot is megszerezzék, amíg nem jön egy olyan kormány, amit már nem tudnak könnyen irányítani. Most jöhet a nem működő nemzeti vagyon, mint az ország területe, a föld mélyének a kincse, a föld feletti és alatti vizek, az ingatlanok, pl. a királyi vár, a Sándor Palota, a múzeumok, a kórházak. A pénzuralmi világrendszer vezetői általában minden kormányt irányítanak, hiszen mindenki a világrend koordinátái között kénytelen mozogni.

– Konkretizáljuk, mert kicsit összeesküvés-elméletnek tűnik, és nem szeretném, hogy a fürdővízzel kiöntsük a gyereket!

– Ma az államadósság 20 ezer milliárd forint, míg az ország adósságállománya 50 ezer milliárd forint. A gazdaságra és a magánszemélyekre tehát 30 ezer milliárd forint jut. Viszont a 20 ezer milliárd forint zöme államkötvényekben van, amiket időnként meg kell újítani. 2008 októberében hirtelen az a tizenegynéhány befektető alap, amely kiharcolta magának, hogy az állam mindig nagy tömegben felajánlja nekik az államkötvényeket – amiket nekik előjoguk megvásárolni –, lényegében összebeszéltek és egyetlen államkötvényt sem voltak hajlandóak venni a szokásos kamattal. Az állam ezért elkezdte emelni a kamatot, de így sem kellett nekik. Aztán 10% fölé ment a kamat, de a mai napig nem akarnak venni. A mai napig sztrájkolnak, kartelleznek.

– De miért?

– Ki akarták kényszeríteni, hogy az állam az általuk adandó hitelt ne a szokásos módon államkötvényekkel, kincstárjegyekkel fedezze, ahol a fedezetet alapja az adóbevétel. Nekik most a fizikai vagyon kell, a nem működő nemzeti vagyon.

– A vízműveket összevonták, már készítik elő a privatizációra. Ezt beszélik mostanában.

– Minden lépés folyamatban van, hogy ezt a nem működő nemzeti vagyont jócskán áron alul megszerezzék.

A 25 milliárd dolláros IMF-pénzről

– Térjünk vissza a 25 milliárd dolláros garanciára! Ha a világban a mérgezett hitelek miatt likviditási problémák merültek fel, akkor honnan áramlott ez a töménytelen mennyiségű pénz a világba, és egy cseppnyi hozzánk is? Megint fedezet nélkül nyomtatták a bankjegyeket?

– Magyarországnak erre a pénzre nincs szüksége. A 25 milliárdot nem az IMF és Brüsszel adta, ők csak kvázi garanciát vállalnak, de nekik nincs pénzük. A nemzetközi kereskedelmi bankok adják. De nekik sincs pénzük, ezért a ma működő ún. résztartalékra épülő, fedezet nélküli pénzrendszerben a levegőből állítják elő korlátlanul a fedezetlen pénzt. (lásd korábbi cikkünket: Zeitgeist – a szerk.) 700 trillió dollárt állítottak elő! (1 trillió dollár = 1000 milliárd forint).

– Jön a naiv kérdés. Miért nem állít elő a Magyar Nemzeti Bank is pénzt? Minek tartjuk?

– Mert a Nemzeti Banknak ezt megtiltották. A monetáris felségjogot, így többek között a pénzkibocsátás jogát átadta az állam a Nemzeti Banknak, az meg átadta a nemzetközi pénzügyi struktúráknak. A magyar kibocsátású pénzt kivonták a forgalomból. Ma már a Magyarországon használt pénzt kizárólag külföldön állítják elő, majd kamatozó devizaként bocsátják a magyar pénzrendszer rendelkezésére úgy, hogy az MNB egy részét forintruhába öltözteti. Valódi magyar pénz ma már nincs.

– Forinttal fizetek a boltban. Elvileg a deviza alapú hitelünk is forintban egyenlíti ki a lakás vételárát.

– A külföldről idejött deviza az, amit ideiglenesen forintnak neveznek. A forint így a szabad átváltás következtében valójában magas kamatot hozó euró és dollár. A forintot egyelőre tartják, mert szabadon tudják rángatni. Ma Magyarországon azt mondják, hogy be kell vezetni az eurót. De miért kellene bevezetni, mikor régesrégen be van vezetne? Mondjon olyan dolgot, amit euróért nem tudok megvenni? A helyes meghatározás az, hogy a forint nincs egyelőre még kivezetve.

– Akkor az árfolyamnyereségen nyerészkednek a bankok?

– Persze. Akkor mondanak le a spekulációról, amikor azokat a bizonyos maastrichti feltételeket teljesítjük, vagyis a költségvetés éves hiánya nem lesz több a GDP 3%-ánál, az államadósság nem lesz több a GDP 60%-ánál. Akkor lemondanak arról, hogy a forint ellen tetszőlegesen vezessenek spekulációs támadásokat. Például Dánia most nemzeti összterméke két és félszereséig eladósodott, mégsincs pánik, a dánok amúgy is elég kemény nemzet.

– Akkor mire jók ezek a kritériumok?

– Ha valaki ezeket teljesíti, akkor a spekuláns más vonatkozásban jut jelentős előnyökhöz, és így az ő helyzete hosszú távon megszilárdul.

– Azt is mondják, csak alig beszélnek róla, hogy Magyarországon más jellegű a válság, mert nálunk nincsenek nagy mennyiségben ún. toxikus, mérgezett hitelek, mint Nyugaton.

– A mérgezett hiteleket a 90-es években az ún. bankkonszolidáció idején az állam iszonyatos pénzekért átvette, és csak a jó hitelek maradtak a bankoknál. Ezért is felesleges a 25 milliárd dollár, semmi oka nem volt arra, hogy idejöjjön. Illetve az az oka, hogy a pénzvilág további fedezetlen pénzt tudott fedezetté átalakítani úgy, hogy a magyar állam és társadalom nyakába varrta. A nemzetközi pénz- és korporációs oligarchia most már fedezett pénzként üzletelhet a továbbiakban vele a saját hasznára. A fedezet a magyar munka, a magyar adófizetők pénze.

Fedezet nélkül gyártják a bankok a pénzt

– Beszéljünk kicsit a fedezetlen pénzről, hiszen mióta nincs aranyfedezet a bankok mögött, igen nagy mennyiségben árasztották el a világot virtuális, számítógépeken létező pénzzel!

– Van a világban egy világválság, mert a pénzügyi szervezetek bizalmatlanok, pontosan azért, mert a fedezetlen pénz óriási mennyiségét el kellett tüntetni, és a megmaradt pénz mögé pedig állami fedezetet kellett állítani. Át kellett terhelni az általuk levegőből előállított pénzt a lakosságra, hogy a lakosság munkája legyen mögötte a fedezet. Mivel a bankoknál van egyfajta bizalmatlanság, ezért a központi bankok központi bankja, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS (Bank for International Settlements) kiadta azt az ukázt, hogy fel kell tőkésíteni a bankokat. A magyar bankoknak nincs szükségük erre, mert ez a bankkonszolidáció idején megtörtént. Az államtól akkor több mint 500 milliárd forintot kaptak, aztán a bankokat eladták a külföldi pénzintézeteknek, magyar bank alig van. Bár a Nemzeti Bank 100%-ig magyar tulajdonban van, de a nemzetközi pénzvilág utasításai szerint működik, nem tartozik felelősséggel a magyar Országgyűlésnek. Az államnak nincs semmilyen érdemi beleszólása a saját tulajdonába.

– Akkor ez a 25 milliárd dollárnyi IMF-garancia szépen megvan, senkinek nem kell.

– A bankok 600 milliárd forintot már lehívtak. De valójában nem kellett nekik. Azon a címen vették fel, hogy ezzel a pénzzel fogják a termelő gazdaságot hitelezni, így megőrzik a magyar kkv-szektor működőképességét. A multikat nem számítjuk ide, hiszen ők finanszírozzák magukat. De a bankok nem adnak kölcsön a termelő gazdaságnak, mert most olyan nagy a jegybanki alapkamat, hogy a náluk lévő fölös pénzt – összesen 4000 milliárd forintot – berakták a nemzeti bankba, vagyis a magyarországi központi bankba több mint 10% kamatra. Ha csak 10%-ot számolok, akkor is a kamat 400 milliárd forint, amit az állam a költségvetésből fizet.

– Tehát, ha jól értem, az IMF Magyarországnak összeállított egy garanciapénzt, hogy mi a gazdaságunkat működtessük, és ne legyen csőd. De a pénzt kereskedelmi bankok kapják, hogy a mi adónkból profitot termeljenek, és még csak oda se akarják adni nekünk?

– A termelő gazdaságok fuldokolnak a hitelhiányban, az állampolgárok se kapnak pénzt. Az ún. reformintézkedések célja, hogy további jövedelemátcsoportosítások történjenek a munkától a pénztőke felé. Illetve a még nem magánosított nagy elosztó rendszereket – iskola, egészségügy, TB – is privatizálni akarják.

– Térjünk át a nemzetközi válságra! Hihetetlen fedezet nélküli, más szóhasználatban virtuális pénzek árasztották el a világot. Most kipukkadt a lufi.

– A nemzetközi bankrendszer magántulajdonban van, és annak privilégiuma lett a korábban az államokat megillető pénzkibocsátás joga, így a bankok minden szabályozás alól ki tudtak bújni. Először a nemesfémfedezet volt a pénzkibocsátás korlátja, aminek rendszerét 1971 augusztusában megszüntették. Aztán korlát volt a kétféle bankrendszer: az egyik fedezett pénzzel működött, és a reálgazdaságot szolgálta ki, a pénzintézetek másik csoportját az ún. befektető pénzintézetek alkották. Ez utóbbiaknak a reálgazdaságban elérhető néhány százalék kamat és hozam nem volt elég. A levegőből előállítottak 700 trillió dollár virtuális pénzt, virtuális fedezettel. Ez a pénzügyi érdekcsoport most szeretné a saját hegemóniáját megerősíteni az egy-központból irányított világrendszer létrehozásával, amelyben az ő ellenőrzése alatt lévő globális központi bank működik.

– Ezt hogyan akarják véghezvinni?

– Szó van arról, hogy létrehoznának egy ún. ’global single currencyt’, vagyis egy egységes világpénzt. De előtte nagytakarítást kell végezniük, vagyis a fedezetlen pénzeket el kell tüntetniük. Stabilizálni kell a rendkívül ingataggá vált nemzetközi pénzrendszert. A fedezetlen pénzt úgy teszik fedezetté, hogy a bankrendszer a levegőből előállítja a pénzt, utána kölcsönadja az államnak, az állam pedig visszaadja adóval fedezett kamatozó pénzként, de támogatásként. Ajándékba! Az EU-s országok 3000 milliárd eurós ajándékot kaptak az utóbbi 6 hónapban. Amerikában ez a szám 4 trillió dollár, aminek a fedezete a mostani és a következő két-három nemzedék adója. Ez valójában horribilis csalás. Magyarországon ezt különösen kapzsi és gátlástalan módon hajtják végre, mert a társadalom nem képes ellenállni.

– Sokak szerint a magyar politikai elit korruptabb, mint a környező országok elitje. Nyilván ezt tagadják, de hát mégiscsak itt van a legkisebb ellenállás, végletekig fásult ország, telisteli ideológiai zűrzavarral.

– Magyarországnak rossz alkotmánya van. Vannak olyan rendelkezések, amelyek megakadályozhatták volna a nemzeti vagyon ilyen mértékű eladását, de azokat nem tartották be, mert nem kapcsolódott hozzájuk szankció. Nincs az országnak hosszú távú terve. 1988 óta nem készítettek vagyonleltárt. Egyszer sem készítette el az Országgyűlés az államháztartási mérleget, holott ezt évente kötelessége lett volna megtenni. Csak költségvetés készült, de ez nem azonos az államháztartás egészének a mérlegével. A jelenlegi milliárdosok a régi pártállami nómenklatúra középső, technokrata szintjéről jutottat el idáig, nyilván ők a leginkább elkötelezettjei a nemzetközi pénzvilágnak, hiszen hasonló módszerekkel lettek milliárdosok, mint annak a tagjai.

– Más kelet-közép-európai országban mi történt?

– Máshol egyrészt reprivatizációt hajtottak végre, másrészt a nemzeti vagyon mindössze 60-65 százalékát privatizáltak, a többit megtartották köztulajdonban. A vezető réteg zöme nem külföldi, hanem helyi, hiszen ott működnek helyi irányítású cégek. A magyar cégeket viszont beolvasztották a multinacionális vállalatokba. A külföldi jogcímtulajdonosok – akik igényt tartanak profitra, kamatra, tőkejáradékra és támogatásokra – minden évben leszívnak Magyarországról nettó 15 milliárd eurót. Ez az 50 ezer milliárd forintra rugó külföldi követelésállomány jogosultjainak, a multiknak, bankoknak, befektetőknek az évi nyeresége. A jelenlegi alkotmány semmilyen eszközt nem biztosít a magyar lakosságnak arra, hogy a törvényesség és az alkotmányosság keretei között tudjon védekezni ez ellen a folyamatos pénzügyi fosztogatás ellen.

Saját forintból kellene autópályát építeni

– Ön második honfoglalásról beszélt, amit pénzügyi módszerekkel lehetne megcsinálni.

– Ha Magyarország tényleg nagy bajban van, mert állítólag államcsőd szélén áll, akkor miért kellett 2008-ban 6 milliárd eurót adni a multiknak ajándékba állami támogatás címén? Egyébként ezt tervezték be az idén is. Azt szokták mondani, hogy óriási kár lenne, ha elmennének a multik. Ez tévedés vagy tudatos megtévesztés. Melyik multi olyan ostoba, hogy a bagóért megszerzett vagyonát, gyárát itt hagyja? De ha megtenné, nagyon jól járna az ország, mert a multik rendkívül drágán kevés munkahelyet teremtenek, adót pedig alig fizetnek. A befizetett adójukat eddig ugyanis ellensúlyozta az adókedvezmény, és a semmivel sem indokolható állami támogatás. Gyakorlatilag a multik ingyen használják a magyar munkaerőt, akiknek a fizetése a nyugati átlagbérek egynegyede, ingyen használják a természeti környezetet, rongálják az útjainkat, szennyezik a levegőnket, a vizeinket. Ennyi pénzért a magyar kkv-szektor sokkal több munkahelyet teremtene, és sokkal több adót fizetne, hiszen az egyik legnagyobb probléma, hogy 1,2 millió ember nem tud munkához jutni, és ha nem dolgozik, akkor segélyből él, nem fizet adót.

– Ez csupán egy momentum. De mit kellene alapvetően tenni?

– Az államnak a monetáris hatáskört az alkotmányos rendnek megfelelően vissza kellene vennie. Erre azt szokták mondani, ha az állam pénzt bocsát ki, és a termelő gazdaságnak ad pénzt, amely értéket állít elő, akkor nagy infláció lesz a vége. De ha ezt a pénzt a bankok bocsátják ki, akkor szerintük nincs infláció. Ezt iróniának szántam. Pedig az állam kibocsáthat pénzt, ha azt konkrét termelőfeladatra, gazdaságélénkítésre vagy infrastruktúrafejlesztésre szánja. A pénzt pántlikázva előre kidolgozott célra szabad csak felhasználni. Az ilyen pénzkibocsátás azért nem okoz inflációt, mert a projektek végén előálló kapacitásnövekedés, a megépülő új objektumok, a létrejövő többlettermékek és új szolgáltatások értéke fedezi a kibocsátott pénzt. Ez egyébként japán találmány, így építették újjá a földrengéssel elpusztított Tokiót 1924-ben, de 1997-ben is alkalmazták, amikor a tokiói ingatlanpiac összeomlott. A németek kétszer is alkalmazták, emellett de Gaulle és Roosevelt a New Deal idején fordult ehhez a módszerhez. Kínában a néhai Teng Hsziao-ping óta működik így a gazdaság. A módszer multiplikátor hatása az, hogy százezrek válnak segélyezettből adófizetőkké, megugrik az állam jövedelme, több pénz lesz szociális feladatokra is.

– Nemrég Londonban tartották a G20-as csúcsot. Mindenféle bulvárízű dolgot hallottunk, hadd csámcsogjon a jónép nálunk. Nyugaton már az átlagpolgár is többet tud a világgazdaság folyamatairól, de mi még csak ott tartunk, hogy kivesszük a kártyával a pénzt a bankautomatából. Miről tanácskoztak ott valójában?

– Londonban többek között arról beszéltek, hogy létre kell hozniuk az egy-központból irányított világrendszert. Ehhez szükség van stabil világpénzre és egy globális központi bankra. Valójában az lenne az érdekük, hogy a dollárrendszert összeomlasszák, mert másként nem tud az Amerika színeiben működő nemzetközi pénzkartell megszabadulni a felhalmozódott óriási adósságától. Kínának sohasem fogják tudni megfizetni azt a 2 trillió dollárt, amellyel jelenleg tartoznak neki. Ezt a pénzt el kell inflálni. A dollárrendszer összeomlása azonban óriási társadalmi feszültséget okozna az USA-ban és az egész nemzetközi rendszerben. Valóban meg kellene szabadulni a dollártól, de fokozatosabban és nem óriási világcsőd közepette. Azzal kísérleteznek, hogy az új világpénz kibocsátását az IMF-re ruházzák. Fel akarják éleszteni meglévő, de alvó jogosultságát SDR kibocsátására. A G20-k felhatalmazták az IMF-et, hogy 250 milliárd dollár értékben kibocsáthasson SDR-t, amely szintetikus világpénznek tekinthető speciális lehívási jog. Ezt fejezi ki a neve is: Special Drawing Rights. Ez az elgondolás bizonyos fokig Kínának is rokonszenves. De ez a pénzvilág igazi urainak – a Rothschildoknak, Montefioréknak, Oppenheimereknek, Warburgoknak, Rockefellereknek és társaiknak – nem tetszik. Azt szeretnék, ha továbbra is a bázeli bank, a BIS maradna a központi bankok központi bankja, amely egyébként a Rothschild-ház érdekeltségi körébe tartozik. A világeliten belül is rivalizálás zajlik, és még nem lehet tudni, hogy mi lesz a küzdelem vége, mert hangsúlyozom, hogy a válság a mélyülő szakaszában van! Még nem lehet tudni, hogy mikor és hogyan ér véget.

forrás: http://ingatlanmagazin.com