A  magyar őstörténet és a rovásírás, mint nemzeti kincsünk  régóta érdekel.Korántsem vagyok e kérdéskörben szakértő, de állítom, hogy ettől a széktől, melyen csücsülök,jó ötven kilóméteres sugarú körben én olvastam ezen témákról legtöbbet.Esetleg Incze Domokos barátom, de mivel ő székely ember, hát nem csodálkozhatunk.Igy aztán élénken figyelem a Jobbik egyes vezetőinek és szakértőinek irtózatos buzgalmát, mellyel elefántként törik-zúzzák, tapossák a rovásírás ügyét.Jó lenne felfogniuk, hogy ez a nemzeti kincs nem egy-egy csoportocska belügye, mellyel népszerűséget hajhászhat, hanem minden magyar ügye.

Nem kívánom ismét  feszegetni annak az állításnak hamisságát, miszerint Szegedi Csanád és a Jobbik importálta a rovásírásos táblák állításának ötletét, sem azt, hogy miért próbálják kisajátítani több településen a mások által kezdeményezett összefogást, vagy miért a tetemes pénzösszegbe kerülő fémtáblákat akarják erőltetni ??

Kérem a kedves olvasót , a továbbiakban látható és olvasható dokumentumokat figyelmesen nézze át, és szíveskedjen a dátumokat is elolvasni.

Csikszeredai Quo vadis Székelyföld? Konferencia

Zárónyilatkozat

Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele! Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el ezt a kincset! Kérjük székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tűntessék fel a települések nevét székely rovásírással is!

Csíkszereda, 2003. június 21-én

Isten áldása legyen a munkánkon!

------------------------------------------------------------------------------------------------

A Quo vadis Székelyföld? Konferencia

Forrás: http://www.szittya.com/qquo%20vadis.htm

            http://hungaria.org/Zárónyilatkozat - Székelyföld-konferencia

Sun, 22 Jun 2003 15:45:41 +0300

Szombaton, június 21-én Csíkszeredában lezajlott a Magyarok Világszövetsége

Erdélyi Társasága által kezdeményezett Quo vadis Székelyföld? konferencia,

melyet megelőzően az MVSz elnöke Rácz Sándorral és Dr. Csapó Józseffel

együtt Székelyföld kilenc településén tartott találkozókat, amelyeknek

tárgykörét képezte a térség jövője az EU küszöbén.

A Csíkszeredai konferencia megfogalmazta Székelyföld és a székelység

autonómia-törekvéseit, melynek alapját a székely nép és a székely székek

évszázadok során kialakult és megélt önkormányzata képezi.

Quo vadis Székelyföld? Konferencia

Zárónyilatkozat

Emlékezve arra, hogy az I. világháborút követően létrejövő román állam önkormányzatot

ígért az erdélyi magyarságnak, valamint arra, hogy 1919. december 9-én Párizsban, a Társult Főhatalmakkal megkötött szerződésben Románia kötelezettséget vállalt a székelyek autonómiájának szavatolására, mely önkormányzási lehetőség Isten színe előtt minden népet megillet, üdvözölve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében megfogalmazott szándékot a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítésére, arra, hogy Székelyföldön - mely föld megközelíti az EU-tagvárományos Szlovénia nagyságát - az összefüggő területen élő székelység 87%-át adja a közel egymillió lelket számláló népességnek, felidézve azon gazdag és kikristályosodott rendszert alkotó önkormányzati hagyományokat, amelyek a rendtartó székely települések falutörvényeitől az 1505. november 23-án elfogadott Székely Constitutio-ig terjednek, amely az európai jogalkotást két évszázaddal megelőzve törvényerőre emeli a személy szabadságát, a Csíkszeredai Konferencia a következőket nyilatkozza:

A történelmi Székelyföldön meghonosult önkormányzást a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg. A székek területi autonómiával éltek, saját közigazgatással, sajátos társadalmi felépítéssel és jogokkal.

A székely nép Székelyföldön őshonos, ismeri történelmét, őrzi hagyományait, tudatában van kulturális öröksége gazdagságának és birtokában egy saját írásmódnak, a székely rovásírásnak.

A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett székelyföldi tanácskozás-sorozat és ennek záró rendezvénye, a Csíkszeredai Konferencia, a székely népnek, mint a magyar nemzet szerves részének magára találását, önkormányzási törekvéseinek megismerését szolgálta és szolgálja.

Ismerve és elismerve az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Európai

Biztonsági és Együttműködési Értekezlet nemzeti önazonosság védelmére

vonatkozó elveit és dokumentumait, Székelyföld lakosaik halaszthatatlannak tartjuk a történelmi székely székek alkotta Székelyföld eurorégióvá minősítését és a többségben lévő lakosság nemzeti önazonosságának védelmében, a közigazgatási hatáskörök mellett, sajátos

közösségi jogokkal való felruházását, mely területi önkormányzás Székelyföld minden polgárát megilleti. Amikor időszerűvé válik, az Európai Unió biztosítson Székelyföld eurorégió részére a számarányának megfelelő képviseletet az Európai Parlamentben.

Székelyföld őshonos közösségének tagjaiként, el akarjuk nyerni az Európai

Unió államaiban gyakorlattá vált, a Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó

Európai Keretegyezményben jogként feltüntetett, és a székelység történelme során már megélt teljes és tényleges egyenlőséget.

Igényeljük a székely székek és a Székelyföld területi autonómiájának örvényerejű statum általi helyreállítását.

Felszólítjuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének

tagjait, késedelem nélkül kezdeményezzék a települési és a széki nemzeti

tanácsok, a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, az Agyagfalvi megemlékezés

méltó köszöntésére.

Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen

ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset. Kérjük székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is.

Csíkszereda, 2003. június 21-én

Isten áldása legyen a munkánkon!

-----------------------------------------------------------------

Rovásbetûs helységtábla I.- Kunszentmiklós
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=11226

Rovásbetûs helységtábla II.- Szigetszentmiklós
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=11301

 ----------------------------------------------------------------------

Aztán jött a Rovás Alapítvány és a a Jobbikosok felfedezték a nagy rátelepülési és egyéb lehetőségeket.Rögvest ment a pártukáz :

Kedves Jobbikos Vezető!

A már hosszú évek óta zajló Keresztállítási Missziónk mellett most egy állandó, hagyományőrző és egyben közösségépítő, településfejlesztő lehetőségre kívánjuk felhívni a figyelmeteket.

Minden település határában ún. településnév-tábla jelzi a közúti határt. Az elmúlt években megerősödött az igény, hogy mindezek mellett a magyar műveltség szerves részét képező székely-magyar rovásírás is megjelenjen a köztéri feliratok, így a település határát jelző közlekedési táblák mellett is. A rovásírásos helységnév-tábla állítása a helyi közösség és a nemzet összetartozásának pozitív üzenetét közvetíti az ott élő - és áthaladó - magyar emberek számára. Csonkaország területén még nagyon kevés településen van ilyen rovásírásos helységnév-tábla, ezért a helyi- és alapszervezeteink számára legyen új célkitűzés ennek az új missziónak a helyben történő kivitelezése!

Egy ilyen táblaállításhoz elég sok utánajárás szükséges, azonban az eredmény mindenért kárpótol majd minket, hiszen örök mementót állíthatunk fel, amelyet minden, a településünkön áthaladó ember láthat majd.

A rovásírásos helységnév-táblák állításához a Rovás Alapítvány kidolgozta formailag és műszakilag egységes, jogilag is hivatalos és ugyanakkor gazdaságos ügymenetét. Egy ilyen misszió akkora költséggel jár, amit (főleg kisebb szervezetek esetében) feltehetően nem tudtok önerőből megoldani. Ezért, ha már eldöntöttétek, hogy felállítjátok a rovásírásos helységnév-táblátokat a saját településeteken is, első lépésként tűzzétek ki, hogy mikor szeretnétek felavatni azt. Érdemes legalább egy jó fél évvel későbbi időpontot kijelölni, pl. 2011. június 4., hiszen egy ilyen táblaavatás rengeteg előkészülettel jár. A tervezett dátum kijelölése után minél szélesebb körben hirdessétek meg a szándékotokat, hogy ilyen táblát szeretnétek állítani, ezért a költségek fedezésére adományt gyűjtötök. Az önkormányzattal is mielőbb vegyétek fel a kapcsolatot a tábla helyét (ill. több tábla esetén - pl. a településen áthaladó út két végén - helyeit) illetően, valamint a szükséges engedélyeztetés miatt. Az önkormányzattól anyagi hozzájárulást csak a legvégső esetben kérjetek, mert ha pénzt kértek, akkor könnyedén előfordulhat, hogy „rátelepednek" és sajátjukként tüntetik fel a megvalósítás mellett még magát az ötletet is. Ha már minden engedély, táblaterv, anyagi forrás megvan, akkor szervezzetek egy színvonalas avatóünnepséget is, ahol szintén hangsúlyos legyen, hogy a Jobbik missziójáról és nem pedig a város önkormányzatának nemzeti együttműködéséről van szó. Az ne vegye kedveteket, hogy ha nem minden bevezető útra tudtok táblát állítani, lehet ezt folyamatban is, mondjuk kezdésként 2 darabot állítotok fel és után mindig egy-egy újabbat, amikor sikerül rá forrást találni.

Farkas Gergely
Országgyűlési képviselő

-----------------------------------------------------------------

Nyilatkozat
http://www.rovasirasforrai.hu/Nyitolap/Nyilatkozat.htm

Mivel a rovásírás iránt érdeklődők - főként rovástábla állítás ügyben - gyakran összekevernek minket a Rovás Alapítvánnyal, szeretnénk leszögezni, hogy a Forrai Sándor Rovásíró Körnek, valamint Szakács Gábornak és e Nyilatkozat írójának semmiféle köze nincs az Alapítványhoz. (Lásd honlapunk Élő Rovás rovatának Rovásfeliratos településtáblák fejezete)

Az első magyarországi rovásfeliratos településtábla állítás a Forrai Kör felhívása nyomán 2007 szeptemberében a Kunszentmiklósi Megmaradás kezdeményezésére.

Sőt megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Alapítvány egy hatósággal, a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal összefogva megpróbálja megakadályozni az ingyenes, tehát számukra anyagi hasznot nem hozó hagyományos rovásírásos helységnévtábla állításokat. Többen kaptak elutasító választ a Magyar Közút�-tól, mert a "táblakép nem felel meg a Rovás Alapítvány honlapján lévő táblaképnek."

Felmerül a kérdés, jogszerű-e, hogy a Magyar Közút� pályáztatás nélkül a Rovás Alapítványt bízta meg a táblák elbírálásával, valamint hogyan állapította meg a Rovás Alapítvány tagjainak erre való szakmai alkalmasságát.

Mivel a Székely Nemzeti Tanács nyomdokain Szakács Gábor által 2007 óta szervezett hagyományos, egyedi és a helybéliek által alkotott tábláknak közösség és nemzettudat építő hatása van, feltehető, hogy az Alapítvány célja nem csak a pénzszerzés, hanem ezen közösségek létrejöttének megakadályozása is.

Wittner Mária mondta: "Van, aki 1956-ért él és van, aki 1956-ból él". Ez a rovásírásra is vonatkoztatható.

Friedrich Klára

2011. április 22.