Mivel István király ünnepnapja az aratással kapcsolódott össze, nem meglepő, hogy hiedelmei az aratáshoz fűződnek: így például úgy hitték, hogy ha e napig nem aratják le a zabot, akkor azt már nem is fogják, mert István lova összetapossa; ha azonban „István előtt kakukk szól, pénzelhetsz a gabonából". Természetesen több jóslás is fűződik e naphoz: ha szép az idő, bőséges lesz a gyümölcstermés, ellenkező esetben gyengécske; az őszi időjárás is ezt a napot követi, a karácsonyi viszont épp ellenkezőleg fog alakulni, a következő napokban pedig nagy zivatarra lehet számítani. Az idő valóban hűvösebbre szokott augusztus végén fordulni: a gyerekeknek e naptól sok helyen tilos volt a patakokban fürdeni, mert „belepisilt a szarvas".
Ahol a helyi legenda szerint Szent István templomot alapított, mint például a felvidéki Pöstyénben, az ünnepnap éjjelén fiatal lányok mentek ki a forrásokhoz. Ha a lány reggel az innen merített vízben megmosakodott, misére menet a templomajtóban szembetalákozott jövendőbelijével.
Néhány állatokkal kapcsolatos, népi megfigyelésen alapuló hiedelmet is ismerünk István napja kapcsán: ekkor költöznek el a gólyák, e napon „vágják le a szúnyogkirályt", mert ezután nem csípnek már a szúnyogok.