Tisztelt Aláírók,

az akác, az akácméz és az akácból készült erdészeti termékek hungarikummá válásának Támogatói!

Nagyon megtisztelő, s egyben nagy felelősség is, hogy ebben a pillanatban több mint 20.000 embert egyszerre megszólíthatok, mégpedig mindazokat, akik 'Az akác legyen hungarikum!' tárgyú petíciót nevükkel és aláírásukkal önzetlenül támogatták. Azt gondolom, hogy ezt nem tudom megköszönni Önöknek...

Mint a preambulumban olvashatták, a kitűzött cél 100.000 elektronikus aláírás összegyűjtése a kezdeményezés tárgyában. Önmagában a hungarikummá nyilvánítás kezdeményezéséhez lényegesen kevesebb is elég lenne. Viszont eredetileg is azt gondoltam, s változatlanul úgy látom, hogy az akác és az akác által kínált sokféle javak akkora ismertséggel, elismertséggel és megbecsüléssel rendelkeznek, hogy ezt igazán csak a megcélzott aláírásszám képes hűen tükrözni. S ez nem mást fejez ki, mint hogy a hungarikumjelöltünk - talán a többi már meglévő hungarikumhoz képest is - páratlanul nagy társadalmi népszerűséggel rendelkezik.

22 két nappal ezelőtt úgy indult útjára ez a petíció, hogy csak egyetlen aláírása volt, a Kezdeményezőé. Ma az aláírások száma már közel 22.000. (Természetes szinten nem számíthattam volna ekkora támogatottságra ennyi idő alatt.)

A célul kitűzött mennyiséghez még majdnem 80.000 aláírás szükséges. Sok ez vagy sem? Abszolút értékét tekintve igen. A kitűzött célt tekintve reális. Viszont az eddig elért eredményhez képest csekély. Hogy miért?...

Mindenki, aki eddig aláírta a kezdeményezést és tud a személyes környezetében még négy főről, aki egyetért a kezdeményezésben foglaltakkal és szívesen csatlakozna, máris hozzásegített a hátralévő táv viszonylag könnyű leküzdéséhez. Dacára annak, mit mond a matematika az abszolút számokról, az 1-től 20.000-ig eljutni valójában sokkal nagyobb út volt, mint innen a 100.000-ig. Kérek minden kedves Aláírót, hogy aki teheti, ismertesse meg a kezdeményezést azokkal, akikről tudja, hogy értékesnek tartják az akácot és az akác biztosította sokrétű javakat ahhoz, hogy bekerüljenek a Magyar Nemzeti Értéktárba. Én is ezt fogom tenni a következő napokban...

Tisztelettel szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kezdeményezés nem valami ellen, hanem valami mellett jött létre! Az akácot nem megvédeni kell, hanem arra a rangra emelni, amit közel 300 év hétköznapjai során már kivívott, csak ez még nem került hivatalos deklarálásra, de már látótávolságon belül van.

Külön szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik egyedül akár száz főnél is több támogatót szereztek ennek az ügynek, mert tudom, hogy vannak ilyenek. De aki csak egymaga aláírta, az is sokat segített. Ezt az ügyet pedig példátlanul népszerűnek látom. Miért? Azért, mert a nemzetünkben minden társadalmi rétegből  támogatók sokaságával bír, s talán nem nagyon volt az elmúlt években olyan célkitűzés, amely mellé társadalmi nézetektől függetlenül ennyire gyorsan, ennyire sokan és ennyire egységesen kiálltak volna.

Amit eddig elértünk, az az Önök érdeme,

az a Te érdemed!

Hálás köszönettel!

a Kezdeményező

egy nyírségi erdőmérnök

U.i.: Ahogy eddig, úgy a későbbiekben sem fogom a dolgos hétköznapjaikat a petíciót érintő üzenettel megzavarni. Köszönöm, hogy megszólíthattam Önöket!

ifj. PÁLYI Zoltán, erdőmérnök