Az önkormányzati (képviselő testületi illetve bizottsági) ülések – fő szabály szerint – nyilvánosak.

Legnagyobb nyilvánosságot természetesen az jelenti, ha az érintett lakosság maga láthatja, hallhatja a közgyűlési témák tárgyalását (vitáját). Néhány város ezt valóban komolyan veszi és a helyi Tv egyenes adásban számol be a közgyűlésekről.

A „forró információszerzés” legbiztosabb módja az, ha a polgár (a civil szervezet képviselője) fogja magát és elballag a képviselőtestület ülésére. Belehallgat az előterjesztésekbe, a vitákba, jegy­ze­tel­get, fejet csóvál, tanulmányozza a frakciófegyelmet, meg ilyesmi.

A nyilvános testületi ülésen elhan­g­zott felszólalások, nyilatkozatok és személyes megnyilvá­nulások köz­ér­dekű adatokká válnak, azaz a továbbiakban szabadon idézhetők.

A nyilvános üléseken történtekről egyébként a képviselők hozzá­já­rulása nélkül is készíthető hang- és képfelvétel. Közérdekű (vagyis kikérhető) adatnak mi­nő­sül a nyílt ülésen hozott, név szerinti szavazását rögzítő számí­tó­gé­pes lista is.

A nyílt testületi ülések jegyzőkönyveibe (és azok mellékleteibe) lakóhelyétől függet­lenül, bárki szabadon betekinthet. Ha akarják, összevethetik a szöveget a magnófelvétellel is. A jegyzőkönyvből kimásolt részek szabadon terjeszthetőek – még­pe­dig az érintett hozzájárulása nélkül.

A jegyzőkönyvbe való betekintéssel egyébként várniuk kell kb. két-három hetet, amíg annak írásos változata elkészül. Akkor – előzetes időpont egyeztetés után – besétálnak a helyi Polgármesteri Hivatalba, ahol az ügyintéző feltehetően készségesen áll a rendelkezésükre (az időpontot érdemes előtte telefonon egyeztetni).

Ahol helyi könyvtár működik, ott a jegyző általában gondoskodik arról, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv egy írott példánya ott legyen megtekinthető (és fénymásolható).

Ma már sok önkormányzat önként felteszi a közgyűlés jegyzőkönyvét az internetes honlapjára is.  Ez üdvözlendő ugyan, - de mivel sokak­nak nincs internet hozzáférése - erre hivatkozással nem lehet meg­tagadni a személyes betekintést, vagy az írásos adatközlési köte­le­zettséget.

A jogi szabályozás a képviselő-testületi ülések, és a bizottsági ülések jegyzőkönyvei között nem tesz különbséget - a zárt és a nyilvános ülés között azonban igen.

A zárt ülés csak kivételes, indokolt esetben tartható. Az ott készült jegyzőkönyv tartalma nem nyilvános – a hozott döntések viszont megismerhetők.

A nyilvános ülések dokumentumai (jegyzőkönyv, kép- illetve hang­felvétel) mindenki számára megismerhetőek, beleértve mindazon iratokat, tervezeteket, mellékelteket is, melyek a napirenden szereplő témák tárgyalá­sához készültek. Az előterjesztéseken kívül ebbe a körbe tartoznak a bizottsági felkérésére (vagy egyéb közpénzen) a témában készített szakértői vélemények is.            

Mindez egyaránt vonatkozik a képviselő testületi és a bizottsági ülésekre. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a különféle bizottságok előterjesztését, jegyzőkönyvét sok helyütt hajlamosak titkosnak, avagy döntést előkészítő iratnak minősíteni. Holott ha akarnák – természetesen a védett adatok kitakarásával – akár az önkormányzat honlapjára is felkerülhetnének.

A jegyzőkönyvek tárolásáért, irattáro­zá­sáért, a szakszerű irat­keze­lé­sért a jegyző a felelős - tehát az írásbeli igényeket neki kell címez­ni (l. a címjegyzékben). Ne feledjék el a pontos fogalmazás jelentőségét

(melyik napon ké­szült a jegyzőkönyv, melyik napirendi pont­jára kíváncsi, milyen módon kéri a tájékoztatást stb.).

Az önkormányzat szerveinek, hivatalának, közszolgáltató cégeinek működésével kapcsolatos, illetve a személyes adatokra vonatkozó adatigények a polgármesternek címzendők.

Jogszerűen egyikük sem hivatkozhat arra, hogy a kért adatok hon­la­pon vagy újságban is megtalálhatók.

Az „üvegzsebtörvény csomagnak” a Ptk-ba, illetve Avtv-be be­épített új szabályozása pontosan rögzíti, hogy a helyi önkor­mány­za­tok (valamint az állami szervek) milyen körben kötelesek biz­tosítani a közérdekű adatok nyilvánosságát (a fő szabály szerint tehát a költségvetést és annak végrehajtását érintő, továbbá a vagyonkezelésre illetve a közpénz-felhasználásra vonatkozó adatokat.).

Természetes az is, hogy egy önkormányzat a közfeladatok ellátása érdekében magánszemélyekkel és cé­gek­kel különféle szerződéseket köt. Ezek tartalma (a szerződések tárgya, összege, tartalma, teljesítésére vonatkozó adatai) amennyiben közpénz kifizetést, vagy a közvagyon felhasználást érintenek - logikusan nyilvánosak.

De ugyanígy azon szerződések is, melyek a piaci szereplők vagy magán­személyek részére különleges vagy kizárólagos jogot biztosí­tanak (pl. közbeszerzések).

A szerződésből üzleti titoknak csak a műszaki megoldásokra, gyártási folyamatokra, munkaszervezési és logisztikai módszerekre, valamint a know-how-ra vonatkozó adatok minősülhetnek. 

Ezt azért hangsúlyozom, mert még most is előfordul, hogy az állami-önkor­mányzati Szervek (cégek és a velük szerződő partnerek) üzleti titokra hivat­kozással visszautasítják a közpénzek felhaszná­lására vonatkozó ada­tok (szerződések) kiszolgáltatását.

Az Ötv. alapján a helyi önkormányzat a feladatkörébe utalt tevékenységek ellátására saját tulajdonú, vagy részvételével működő gazdasági társaságot hozhat létre, melyek közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek. Ilyenek lehetnek például a különféle közszolgáltató cégek (pl. a helyi kommunális vállalatok, az Ipari Park Kft.-k,  a vizet vagy távfűtést szolgáltató cégek stb.) 

Az Avtv. értelmében a közfeladatot ellátó Szervek szintén kötelesek az általuk kezelt közér­dekűnek minősülő adatokat rendszeresen közzétenni, illetve ahhoz az előző pontban írtak bárkinek hozzáférést biztosítani. Értelemszerűen közérdekűnek minősülnek ezen gazdasági társaságok működésével (pl. az üzletkötéseivel) kapcsolatos adatok, dokumentumok.

Nyilvános továbbá a közfeladatot ellátó szervek feladatkörében eljáró személyek összes személyes adata és megismerhetők a veze­tő tisztség-viselőinek juttatásaira vonatkozó adatok is!

Ez utóbbi ugyan az Avtv.-ből eddig is logikusan következett, de a „végkielégítési botrányok” végett 2009-ben a Kormány szükségesnek látta egy külön jogszabállyal is nyomatékosítani.

Akárcsak az Avtv., az Aarhusi Egyezmény is tágan értelmezi az információkezelő hatóságok fogalmát - beleértve abba a „környezettel kapcsolatos állami szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyeket is”. Vagyis közérdekű adatkezelőnek minősülnek az ivó­­vizet, gázt, áramot biztosító, hulladékot elszállító köz­szol­gál­tató vállal­kozások éppen úgy, mint a telefonszolgáltató vagy adat­fel­dol­go­zó cégek. Beletartoznak a körbe a külön­féle állami környezetvédelmi feladat ellátására létrehozott, álla­mi felü­gyelet mellett működő hulladékkezelő nonprofit Kft-k is (ÖkoPannon és társai).

Az, hogy ki mennyit keres főszabály szerint magánügy és védelmet élvező személyes adat. 

A főszabály nem érvényes viszont a közpénzből fizetett, közfela­da­to­­kat ellátó vagy politikai közszereplést vállaló személyekre. Mivel az ő alkotmányosan védett magánszférájuk az „átlagpolgárokénál” szű­kebb - személyes adataik egy részének a közérdekűvel azonos nyil­vá­­nosságot kell biz­tosítani.

Tehát a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző illetménye és egyéb juttatása bárki számára megismerhető, közérdekű adat.

Ennek minősül az önkormányzati képviselők tiszteletdíja és egyéb juttatásai, az önkormányzati bizottságokban betöltött funkciójuk, valamint az ezekért megállapított juttatások összege. Értelemszerűen nyilvános az önkormányzati képviselőknek a társaságok igazgató tanácsában, vagy felügyelő bizottságában sűrűn betöltött funkciója – a juttatásuk pedig akkor, ha az önkormányzatnak a társaság döntéshozatalában megha­tá­rozó hányada van.

Az önkormányzatok környezetvédelmi, egészségvédelmi, szociális stb. célú önkormányzati pénz­alapjainak felhasználásával, a döntéshozatal folyamatával kapcsolatos adatok közérdekűek, azaz mindenki által megismerhetők. Az adó­be­­vételekből (költségvetésből) folyósított támogatások felhasználása nem kezelhető titkosan csak azért, mert polgári szerződést érin­te­nek. Összességében itt is érvényes: a pályázati eljárás átláthatósága, mint közérdek megelőzi az üzleti titok védelmének magánérdekét! Közpénzekről lévén szó ez logikus is.

Sőt, az alapok felhasználását (a pályázati kiírásokat, vagy a boldog nyertesek listáját) studírozva néha érdekes megvilágítást kaphatnak egyes összefüggések…

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról egyéként ma már külön törvény is rendelkezik (2007. évi CLXXXI tv.)