Eb­ben a fejezetben azon közérdekű adatok, dokumentumok nyilvánosságát tárgyaljuk, melyek az önkormányzati szervek működése, vagyongazdálkodása során keletkeznek. Az önkormányzati testületek és a közfeladatot ellátó szervek működése mellett foglalkozunk a különféle helyi alapok, pályázatok nyilvánosságával is.

Az önkormányzatoknál lévő közér­de­kű adatok megszerzése az Avtv. alapján

 

 

A közérdekű adatok birtokosa az Avtv. szerint „állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv vagy személy” lehet. Az előző fejezetekben mindhárom adatkezelő csoportra vonatkozóan, általánosságban ismertettem az adatbeszerzés jogi kereteit és szabályait. A kört szűkítve eb­ben a fejezetben főleg azokkal a közérdekű adatokkal foglalkozom, melyek a települési képviselőtestület, illetve az önkormányzati szervek működése során keletkeznek.Felhívom a figyelmet, hogy a megyei önkormányzat döntéshozatalának és működésének nyilvánossága lényegében azonos a helyi önkormányzatéval (Ötv. 76.§).

A „helyi ön­kor­mányzás” eleve felté­te­lezi működésének átlát­ha­tó­sá­gát - vagyis azt, hogy az önkormányzat döntéseiről, mű­kö­déséről az érdeklődő polgárok bármikor tájékozód­hassanak.

Mert a köz ügyében, a köz érdeke ezt így kívánja.

 „A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a vála­sz­tott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerű­sé­gé­nek és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését.”- ír­ta erről az Alkotmánybíróság.

A demokrácia léte szempontjából alapvető, hogy a nyil­vá­nos­ságról, a korrupció elleni harcról, az „üvegzseb ­projektekről” a jövőben ne csak négyévente, a választási programokban essen szó – hanem a választók bármikor megismerhessék, hogy képviselőjük hogyan képviselte érdekeiket, hogy kik és mire költötték a pénzüket…

 
Kit képvisel a képviselő?

Az önkormányzat feletti demokratikus kontroll biztosítása egyébként nem csu­pán a közpénzek felhasználásának ellenőrzése miatt fontos - de adott esetben az Avtv. segítségével szerezhetnek információt arról is,

- hogy a döntések folyamatában valójában milyen súlyt kap a helyi környezet, illetve a lakosság érdekeinek képviselete, életminőségének vé­del­me?

- hogy képviselőnk milyen álláspontot foglalt el egy kon­k­rét ügyben? Tényleg az őt megválasztó polgárok érdekeit, aka­ra­tát képviselte-e - avagy szokás szerint csak a frakció­f­e­gyelem el­vá­rá­sainak megfelelően nyomkodta a sza­va­zó­gom­bot?

Különösen fontosak ezek az információk mikor a település környezeti álla­po­tát és a lakosság életminőségét jelentősen terhelő beruházásokról (például útépítésekről, benzinkutakról, hulladék-kezelő létesítményekről, sugárzó tornyokról, bevásárló­központokról, lakóparkokról) van szó, illetve az ezeket előkészítő rendezési tervekről, városfejlesztési szerződésekről (!) születik a döntés.

Erről bővebben szólunk a V. fejezetben.

 
A közgyűlési előterjesztések nyilvánossága

Az önkormányzati törvény (Ötv.) szerint a nyilvános üléshez készült előterjesztések és azok mellék­le­tei mindig nyilvánosak – az elektronikus információszabadságról szóló törvény (Eitv.) pedig kötelezően írja elő ezek honlapon való közzétételét. Az előterjesztésekben lévő információk persze akkor érnek valamit, ha azok időben, tehát még a döntés előtt jutnak el a polgárokhoz. Így a polgár valóban tájékozódhat, véleményt nyilváníthat, megszervezheti képviseletét – a civil szervezetek pedig van idejük szakmailag felkészülni (vagy mozgósítani szakértőjüket).

Nagyobb településeken a közgyűlési előterjesztések (napirend) pár nappal előbb valóban megjelennek az önkormányzat honlapján. Kivéve persze azokat, melyeket véletlenül, vagy nem véletlenül csak az üléseken oszt­anak ki...

 
Az önkormányzati ülések nyilvánossága

Az önkormányzati (képviselő testületi illetve bizottsági) ülések – fő szabály szerint – nyilvánosak.

Legnagyobb nyilvánosságot természetesen az jelenti, ha az érintett lakosság maga láthatja, hallhatja a közgyűlési témák tárgyalását (vitáját). Néhány város ezt valóban komolyan veszi és a helyi Tv egyenes adásban számol be a közgyűlésekről.

A „forró információszerzés” legbiztosabb módja az, ha a polgár (a civil szervezet képviselője) fogja magát és elballag a képviselőtestület ülésére. Belehallgat az előterjesztésekbe, a vitákba, jegy­ze­tel­get, fejet csóvál, tanulmányozza a frakciófegyelmet, meg ilyesmi.

A nyilvános testületi ülésen elhan­g­zott felszólalások, nyilatkozatok és személyes megnyilvá­nulások köz­ér­dekű adatokká válnak, azaz a továbbiakban szabadon idézhetők.

A nyilvános üléseken történtekről egyébként a képviselők hozzá­já­rulása nélkül is készíthető hang- és képfelvétel. Közérdekű (vagyis kikérhető) adatnak mi­nő­sül a nyílt ülésen hozott, név szerinti szavazását rögzítő számí­tó­gé­pes lista is.

            16.  és 17. sz. iratminták

 
Betekintés a testületi ülések dokumentumaiba

A nyílt testületi ülések jegyzőkönyveibe (és azok mellékleteibe) lakóhelyétől függet­lenül, bárki szabadon betekinthet. Ha akarják, összevethetik a szöveget a magnófelvétellel is. A jegyzőkönyvből kimásolt részek szabadon terjeszthetőek – még­pe­dig az érintett hozzájárulása nélkül.

A jegyzőkönyvbe való betekintéssel egyébként várniuk kell kb. két-három hetet, amíg annak írásos változata elkészül. Akkor – előzetes időpont egyeztetés után – besétálnak a helyi Polgármesteri Hivatalba, ahol az ügyintéző feltehetően készségesen áll a rendelkezésükre (az időpontot érdemes előtte telefonon egyeztetni).

15. sz. iratminta

Ahol helyi könyvtár működik, ott a jegyző általában gondoskodik arról, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv egy írott példánya ott legyen megtekinthető (és fénymásolható).

Ma már sok önkormányzat önként felteszi a közgyűlés jegyzőkönyvét az internetes honlapjára is.  Ez üdvözlendő ugyan, - de mivel sokak­nak nincs internet hozzáférése - erre hivatkozással nem lehet meg­tagadni a személyes betekintést, vagy az írásos adatközlési köte­le­zettséget.

25. és 26.  sz. iratminták

 
Nyilvános ülés – zárt ülés  

A jogi szabályozás a képviselő-testületi ülések, és a bizottsági ülések jegyzőkönyvei között nem tesz különbséget - a zárt és a nyilvános ülés között azonban igen.

A zárt ülés csak kivételes, indokolt esetben tartható. Az ott készült jegyzőkönyv tartalma nem nyilvános – a hozott döntések viszont megismerhetők.

A nyilvános ülések dokumentumai (jegyzőkönyv, kép- illetve hang­felvétel) mindenki számára megismerhetőek, beleértve mindazon iratokat, tervezeteket, mellékelteket is, melyek a napirenden szereplő témák tárgyalá­sához készültek. Az előterjesztéseken kívül ebbe a körbe tartoznak a bizottsági felkérésére (vagy egyéb közpénzen) a témában készített szakértői vélemények is.            
                        16. és 18. sz. iratminták

Mindez egyaránt vonatkozik a képviselő testületi és a bizottsági ülésekre. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a különféle bizottságok előterjesztését, jegyzőkönyvét sok helyütt hajlamosak titkosnak, avagy döntést előkészítő iratnak minősíteni. Holott ha akarnák – természetesen a védett adatok kitakarásával – akár az önkormányzat honlapjára is felkerülhetnének.

 
Kinek címezzünk?

A jegyzőkönyvek tárolásáért, irattáro­zá­sáért, a szakszerű irat­keze­lé­sért a jegyző a felelős - tehát az írásbeli igényeket neki kell címez­ni (l. a címjegyzékben). Ne feledjék el a pontos fogalmazás jelentőségét

(melyik napon ké­szült a jegyzőkönyv, melyik napirendi pont­jára kíváncsi, milyen módon kéri a tájékoztatást stb.).

Az önkormányzat szerveinek, hivatalának, közszolgáltató cégeinek működésével kapcsolatos, illetve a személyes adatokra vonatkozó adatigények a polgármesternek címzendők.

Jogszerűen egyikük sem hivatkozhat arra, hogy a kért adatok hon­la­pon vagy újságban is megtalálhatók.

 
Üvegzseb (1) - A közpénzek felhasználásának ellenőrzése

Az „üvegzsebtörvény csomagnak” a Ptk-ba, illetve Avtv-be be­épített új szabályozása pontosan rögzíti, hogy a helyi önkor­mány­za­tok (valamint az állami szervek) milyen körben kötelesek biz­tosítani a közérdekű adatok nyilvánosságát (a fő szabály szerint tehát a költségvetést és annak végrehajtását érintő, továbbá a vagyonkezelésre illetve a közpénz-felhasználásra vonatkozó adatokat.).

Természetes az is, hogy egy önkormányzat a közfeladatok ellátása érdekében magánszemélyekkel és cé­gek­kel különféle szerződéseket köt. Ezek tartalma (a szerződések tárgya, összege, tartalma, teljesítésére vonatkozó adatai) amennyiben közpénz kifizetést, vagy a közvagyon felhasználást érintenek - logikusan nyilvánosak.

De ugyanígy azon szerződések is, melyek a piaci szereplők vagy magán­személyek részére különleges vagy kizárólagos jogot biztosí­tanak (pl. közbeszerzések).

A szerződésből üzleti titoknak csak a műszaki megoldásokra, gyártási folyamatokra, munkaszervezési és logisztikai módszerekre, valamint a know-how-ra vonatkozó adatok minősülhetnek.

Ezt azért hangsúlyozom, mert még most is előfordul, hogy az állami-önkor­mányzati Szervek (cégek és a velük szerződő partnerek) üzleti titokra hivat­kozással visszautasítják a közpénzek felhaszná­lására vonatkozó ada­tok (szerződések) kiszolgáltatását.

21,. 22. és 23. sz. iratminták

 
Üvegzseb (2) - A közfeladatot ellátó szervezetek adatai

Az Ötv. alapján a helyi önkormányzat a feladatkörébe utalt tevékenységek ellátására saját tulajdonú, vagy részvételével működő gazdasági társaságot hozhat létre, melyek közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek. Ilyenek lehetnek például a különféle közszolgáltató cégek (pl. a helyi kommunális vállalatok, az Ipari Park Kft.-k,  a vizet vagy távfűtést szolgáltató cégek stb.)

Az Avtv. értelmében a közfeladatot ellátó Szervek szintén kötelesek az általuk kezelt közér­dekűnek minősülő adatokat rendszeresen közzétenni, illetve ahhoz az előző pontban írtak bárkinek hozzáférést biztosítani. Értelemszerűen közérdekűnek minősülnek ezen gazdasági társaságok működésével (pl. az üzletkötéseivel) kapcsolatos adatok, dokumentumok.

Nyilvános továbbá a közfeladatot ellátó szervek feladatkörében eljáró személyek összes személyes adata és megismerhetők a veze­tő tisztség-viselőinek juttatásaira vonatkozó adatok is!

Ez utóbbi ugyan az Avtv.-ből eddig is logikusan következett, de a „végkielégítési botrányok” végett 2009-ben a Kormány szükségesnek látta egy külön jogszabállyal is nyomatékosítani.

 
Hozzáférés a környezettel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó cégek adataihoz

Akárcsak az Avtv., az Aarhusi Egyezmény is tágan értelmezi az információkezelő hatóságok fogalmát - beleértve abba a „környezettel kapcsolatos állami szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyeket is”. Vagyis közérdekű adatkezelőnek minősülnek az ivó­­vizet, gázt, áramot biztosító, hulladékot elszállító köz­szol­gál­tató vállal­kozások éppen úgy, mint a telefonszolgáltató vagy adat­fel­dol­go­zó cégek. Beletartoznak a körbe a külön­féle állami környezetvédelmi feladat ellátására létrehozott, álla­mi felü­gyelet mellett működő hulladékkezelő nonprofit Kft-k is (ÖkoPannon és társai).

            9. és 10. sz. iratminták

 
Üvegzseb (3) - Ki, hol, mennyit keres?

Az, hogy ki mennyit keres főszabály szerint magánügy és védelmet élvező személyes adat.

A főszabály nem érvényes viszont a közpénzből fizetett, közfela­da­to­­kat ellátó vagy politikai közszereplést vállaló személyekre. Mivel az ő alkotmányosan védett magánszférájuk az „átlagpolgárokénál” szű­kebb - személyes adataik egy részének a közérdekűvel azonos nyil­vá­­nosságot kell biz­tosítani.

Tehát a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző illetménye és egyéb juttatása bárki számára megismerhető, közérdekű adat.

Ennek minősül az önkormányzati képviselők tiszteletdíja és egyéb juttatásai, az önkormányzati bizottságokban betöltött funkciójuk, valamint az ezekért megállapított juttatások összege. Értelemszerűen nyilvános az önkormányzati képviselőknek a társaságok igazgató tanácsában, vagy felügyelő bizottságában sűrűn betöltött funkciója – a juttatásuk pedig akkor, ha az önkormányzatnak a társaság döntéshozatalában megha­tá­rozó hányada van.

 
Az önkormányzati pályázatok és alapok nyilvánossága

Az önkormányzatok környezetvédelmi, egészségvédelmi, szociális stb. célú önkormányzati pénz­alapjainak felhasználásával, a döntéshozatal folyamatával kapcsolatos adatok közérdekűek, azaz mindenki által megismerhetők. Az adó­be­­vételekből (költségvetésből) folyósított támogatások felhasználása nem kezelhető titkosan csak azért, mert polgári szerződést érin­te­nek. Összességében itt is érvényes: a pályázati eljárás átláthatósága, mint közérdek megelőzi az üzleti titok védelmének magánérdekét! Közpénzekről lévén szó ez logikus is.

Sőt, az alapok felhasználását (a pályázati kiírásokat, vagy a boldog nyertesek listáját) studírozva néha érdekes megvilágítást kaphatnak egyes összefüggések…

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról egyéként ma már külön törvény is rendelkezik (2007. évi CLXXXI tv.)

19. sz. iratminta

 
Információ-beszerzés a lakossági közmeghallgatáson.

Itt nem az egyedi hatósági ügyekben (a Ket., illetve a Kvtv. alapján tartott) közmeghallgatásról szólok, hanem az önkormányzati törvény (Ötv.) alapján, a helyi lakosságnak tartott éves „általános közmeghallgatásról”. Ha úgy vesszük, akkor ez a kép­vi­se­lő­-testület speciális ülése, ahol a közmeg­hallgatásra elzarándokolt izgága lakosság kérdez - a kötelezően jelen lévő polgármester, jegy­ző, képviselő vagy a szakapparátus pedig válaszol.

A kérdések pontos megfogalmazása ez esetben is alapvető kö­vetelmény, hiszen azok megválaszolására - amennyiben közérdekű információkkal kapcsolatosak - az Avtv. szabályai vonatkoznak. Ennek meg­felelően vagy rögtön ki kell szolgáltatni az Önök által igényelt információt, vagy az Avtv. szerinti 15 napon belül írásban kell rá megadni a választ (esetleg 8 napon belül meg lehet tagadni).

 
Adatbeszerzés és „hasznosítás” közérdekű bejelentéssel.

A „közérdekű bejelentés, panasz, javaslat” intézményét korábban önálló törvény szabályozta, most a 2004. évi XXIX. sz. ún. „EU-s saláta-törvény” egyik fejezetében dugták el.

A közérdekű bejelentés célja olyan hiányosság vagy sérelem orvoslá­sa, amely a közösség érdekét (is) szolgálja. Nagy előnye, hogy a polgár erre a jogszabályra hivatkozva úgy tudja a hatóság gépezetét beindítani, hogy közvetlen érdekeltségét nem kell bizonyítania.

Az eljárást bárki kezdeményezheti - a megkeresett Szervet 30 napon belül intéz­kedési (és tájékoztatási) kötelezettség terheli. Tehát akár ügyfél­ként vonják be az eljárásba, akár névtelenséget kérő bejelentő ma­rad – mindenképpen gyors, olcsó és érdemi ügyintézést remél­het.

A bejelentés, panasz első­sorban nem közérdekű információ beszer­zésére irányul, hanem a már meglévő információ „továbbhasz­no­sítá­sára”, a közérdeknek meg­felelő állapot helyreállítása végett.

Mondjuk Önök az illetékes Szerv intézkedését kérik, mert a korábban - az Avtv. segítségével - beszerzett hatá­ro­zat­ból kiderül, hogy a vállalat nem is úgy kezeli a szennyvizét, ahogy elő­írták - vagy nem is arra használja a közterületet, amire bérbe vette.

De lehet az infor­máció­áramlás akár fordított is, hiszen a kapott hatósági tájékoztatásból megvilágosodhat, hogy a tisztánlátáshoz milyen további közérdekű adatot kell kikérniük.

A közérdekű bejelentés, javaslat, panasz címzettje bármely „tárgy­kör­ben eljárásra jogosult szerv” lehet. Előfordul, hogy a panasz célpontja netán éppen valamelyik Szerv mulasztó, jog­ellenes magatartása. Ebben az esetben az ember nyil­ván nem magánál nála, hanem a Szerv Felettes Szervénél kezde­mé­nyezi ezt a sa­já­tos „vizsgálati eljárást”.