Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a 180 percben azt mondta, a termékek borításán önként alkalmazható jelölések kapcsán született rendelet meglehetősen kaotikus állapotot kíván felszámolni. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy milyen módon és feltételek mellett lehet ráírni egy élelmiszerre, hogy magyar termék.

Gyaraky Zoltán hozzátette, ezt a rendeletet kötelező egyeztetni az Európai Unióval (EU) – egy úgynevezett noftifikációs eljárás keretében. Ilyenkor a tagországok, illetve az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy a kezdeményező állam rendelete bármilyen módon ütközik-e az uniós alapszerződéssel, illetve valamilyen közös szabállyal – különösen a versenyt-, illetve az alapjogokat esetleg megsértő rendelkezéseket vizsgálják.

Brüsszel első álláspontjában – ami a közelmúltban érkezett meg – több kifogást is megfogalmazott. Gyaraky Zoltán szerint például az EU aggódik amiatt, hogy a magyar fogyasztó meg tudja-e majd különböztetni a bevezetett fogalmakat: magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék. A főosztályvezető szerint megfelelő előkészítés után ezek elhatárolása egymástól nem  lehet gond a vásárlóknak. Sőt, éppen az a lényeg, hogy a fogyasztók tudják, milyen különbségek lehetnek a termékek között.

Az uniós szabályozás miatt ugyanis ma a  vevők akkor is vásárolhatnak magyar termék feliratú árut, ha az nem Magyarországon készült. Például egy külföldön készült, de itthon szeletelt és csomagolt felvágottra is rá lehet írni, hogy magyar termék. „Úgy gondoljuk, hogy ez a fogyasztó megtévesztése.” Egyértelművé kell tenni a fogyasztónak a termék jellegét, hogy maga dönthesse el, mit szeretne megvenni – hangsúlyozta a vidékfejlesztési tárca munkatársa. Gyaraky Zoltán elmondta, Brüsszellel ebben a kérdésben van a legnagyobb vita. Az Európai Bizottság szerint a "Magyar termék" felirat lebeszélheti a vevőt az importcikkekről, vagyis megpróbálja előnybe hozni a hazai árut.

A szakember szerint külföldön is vannak hasonló jelölési kísérletek, „mindenki próbálkozik valamilyen módszerrel”. Kiemelte, hogy a magyar rendelet alkalmazása önkéntes, vagyis nem kötelező feltüntetni a származási helyet – kivéve az unió által előírt eseteket. Ha valaki mégis hangsúlyozni akarja egy áru hazai eredetét, akkor viszont a rendelet egyértelművé teszi, hogy ezt mikor teheti meg.

Más országokban, ahol hasonló jelölési vita bontakozott ki az adott állam és az Európai Unió között, civil szervezetek gondoskodnak róla, hogy az eredetet jelző logók megjelenjenek a csomagolásokon. Ha a magyar kormányzat nem tud egyetértésre jutni Brüsszellel, akkor „feltehetően mi is ehez az eszközhöz fogunk nyúlni” – mondta el a 180 percben Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

(Forrás: Kossuth Rádió, Hirado.hu)