Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta mintegy 250 kilowattórával növeli meg az áramfogyasztást, ami 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. Ezzel szemben az újrahasznosított anyagból készülő szigetelés már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérülő befektetést jelent, anélkül, hogy növelné a levegő CO2-tartalmát.

Magyarországon az elmúlt száz év alatt közel 0,7 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, folyamatosan dőlnek a melegrekordok, egyre szélsőségesebb az időjárás, mialatt energiafelhasználásunk - ennek következtében pedig széndioxid kibocsátásunk is - folyamatosan növekszik. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et, a Kárpát-medence pedig fokozottan sérülékeny terület ebből a szempontból, hiszen ami világszerte 2 °C hőmérsékletemelkedést jelent, az itthon 3-4 °C-ban realizálódhat a következő századfordulóra. Mindez egyenes arányban áll energiafelhasználásunkkal, s az ennek következtében emelkedő CO2 kibocsátással, amelyet nyáron legnagyobb részt légkondicionálók használata idéz elő.

Ördögi körforgásba érünk ezzel, mivel a légkondicionálók működtetése a legtöbb energiát igénylő megoldás, amivel csak tovább emelkedik a légkör CO2 tartalma, mely tovább növeli az átlaghőmérsékletet és 8-10 ezer forinttal növeli a villanyszámlát. Emellett kevesen tudják, hogy az otthonok hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. A Knauf Insulation szakemberei szerint klímaberendezések helyett árnyékolás és egy legalább 10 cm vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelés révén 5-7 fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete, anélkül, hogy terhelnénk a Föld energiakészletét. Ráadásul az üveggyapot csaknem 100%-ban újrahasznosított üvegből készült termék, emiatt pedig nem csak pénzt és energiát spórolunk, de aktívan hozzájárulunk a környezetvédelemhez. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés ugyanis havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlánkat. Ezzel szemben az újrahasznosított anyagból készülő szigetelés már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérülő befektetést jelent, anélkül, hogy növelné a levegő széndioxid-tartalmát.

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) dokumentuma radikális széndioxid kibocsátás csökkentést és a zöld beruházások jelentős élénkítését irányozza elő, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyező, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hűtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértői becslése alapján a hűtőberendezések működtetésének energiaigénye akár 300.000 tonna CO2 kibocsátást is jelenthet Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium kutatói szerint a szélsőséges időjárási események évente kb. 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországnak.