A falut át meg átszövő alagútrendszerekre a különböző beszakadások derítettek fényt.

p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal { margin: 0cm 0cm 0.0001pt; font-size: 12pt; font-family: "Times New Roman"; }h1 { margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: center; page-break-after: avoid; font-size: 12pt; font-family: "Times New Roman"; }p.MsoBodyText, li.MsoBodyText, div.MsoBodyText { margin: 0cm 0cm 0.0001pt; text-align: justify; font-size: 12pt; font-family: "Times New Roman"; }div.Section1 { page: Section1; }

 2002. augusztus 24-én beomlott a padló a templom közepén. Az esemény tovább szaporította a szántói föld utóbbi évek gazdag kulturális régészeti ajándékait.

A beomlott hordalék föld kiemelésekor egy mesterséges üregrendszer nyomaira bukkantunk.

A hat- hét méter mélységben futó folyosó északi ága a templom fala alatt halad tovább a Pilis irányában, de le van falazva. 

A másik ága az oltár felé hajlik, majd három - négy méter után be van omolva.Ugyanakkor minél mélyebbről szedtük ki a földet, az annál nedvesebb volt. A templom falai körben már régóta elsalétromosodtak, feltehetően a talajvíz következtében, ami az alap vízszigeteltségének hiányára utal. A kiemelt hordalék földben középkori cserépdarabokat és

csonttöredékeket találtunk. Ebből arra következtetek, hogy az alagút nem a templom építése idején lett bedöntve és feltöltve, hanem még a középkorban. Akkor viszont mikor épülhetett az alagút? A középkor elején, vagy előtte? Nem hiszem, hogy az alagút építője az emberfeletti munka elvégzése után bedöntötte volna verejtékes munkájának gyümölcsét.  Ugyanilyen típusú, kőből kirakott minimum középkori üregről tudunk a faluban máshol is. A templomtól délre, Frisaláék előtti vízóra akna építésekor, a 247 hrsz.-ú ÁFÉSZ bolt udvarában épült vízvezeték ásásakor boltozatot szakítottak át mely alatt mély üreg tátongott. Azt betömték.

A Baross-ház konyhája alatt több szinttel, a templomival teljesen azonos építésű folyosó látható beomolva. Az óvoda pincéjében szeméttel telerakott üreg utal arra, hogy földalatti kapcsolatban áll egymással a két épület.

A templomkerti próbafurás igazolja, hogy az alsó szomszéd Cserni Emi néni félúton lefalazott pincéje a templom alatt tovább megy, logikai összefüggésben a most feltárt templombelső folyosó rendszerével. Ugyanezt igazolta a próbafúrás a templom északi oldalán. A szomszéd Trkala telek, a Szrpek - ház volt tulajdonosai sejtik pincéjük titkát. Az 1975-ös templomkerti beomlás szintén azt igazolja, hogy a falu be van hálózva titokzatos eredetű és rendeltetésű földalatti folyósokkal.

Jelenleg 4-5 különböző irányban haladó földalatti folyosó feltételezését látom komolynak, melynek két csomópontja a templom alatt és a Baross ház alatt találkozik, hisz a Baross ház és a középkori romok között összekötő folyosó halad. Feltételezésem szerint ezek a földalatti folyosók ma nem kívánt vízvezető csatornaként működnek. A talajvíz, csapadék víz, a vízcsőtörések nyomtalanul eltűnt több száz - ezer köbméterei, sőt a szikkasztások, szennyvíztárolók vize is itt áramolhat tovább az üregek ismeretlen útjain. Pl. az édesanyám udvarán 300 m3 víz, Gerlei Marika néninél 500 m3 az Adventista imaháznál 600 m3 víz tűnt el nyomtalanul csőtörés következtében, mire rájöttek, hogy a vízórája ész nélkül pörög, akkor is, ha minden csap el van zárva.

A kertem füvét feltúró vakondot ki akartam önteni. A slag végét bedugva addig folyattam a vizet, amíg a szivattyú kiszívta az egész kutat, de a lyuk még sem telt meg. A falu fő utcáján többször volt csőtörés a gerinc vezetéken. Legutóbb két-három hónapja Szabó Janiék Kossuth L. u. 34. sz. alatti aknájába jött elő a víz. A vízszerelők hosszas nyomozás után jutottak el a csőtöréshez, amely onnan 300-400 méterre feljebb éppen Gerlei Marika néni előtt tört el. Ennyi utat tett meg a víz a föld alatt észrevétlenül, miközben elhaladt a templom alatt is.

Hány hétnek és hány köbméter víznek kellett elfolynia a csőtörésen észrevétlenül, kimosva a környezetéből a földet három embernyi nagyságban, hogy több-száz méterre onnét felszínre jöjjön? Nem figyeltünk fel eddig ennek okaira, de az üregek magyarázatot adhatnak erre.

A faluban vannak néhányan, akiknek soha nem kell szennyvizet szippantani, csak ha már magasan van a sűrű, mert a hígat elvezetik az üregek.

A templomi munkálatok alapfeladata tehát: fel kell tárni a templomi altalaj elvizesedésének az okát és megszüntetni az elvizesedést. Különben az egyébként is kettérepedt templom időzített bombaként bármikor kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat.

A munkálatok hozadékaként várható, hogy újabb üregek kerülnek felszínre. Látható, hogy teremnyi beomlott üreg és több folyosó fekszik az egész templom alatt és templom körül. A templom 1760-as építése előtt az akkori térkép tanulsága szerint a főút mindkét oldalán folyamatosan építkeztek, de a templom helyét szándékosan kihagyták, évekkel előbb határozták el a templom helyszínét, de azt is tudták, hogy a föld alatt építmény fekszik. Ez abból is látszik, hogy a templom alapjának építésekor meghagyták az alatta elvezető folyosót, de a templomfal terhének elviselésére aláfalazták azt. A most még beomlott üregek iránya, boltozat íve arra enged következtetni, hogy régebbi ismeretlen eredetű építmény volt a területen. A templom építője felvállalta az építkezés statikai kockázatát azzal, hogy szándékosan kimondottan erre a megjelölt helyre határozta el az építkezést.

Különböző funkciójú épületek helyszín kiválasztását a funkciója határozta meg. Mészkemencét fűtőanyag, nyersanyag mellé, bástyát hegynek orma fölé, malmot vízfolyás mellé stb. Mivel a templom a lélek háza a templom építőjének az erkölcsi érték szempont kellett mérvadónak lenni az építési hely kijelöléséhez.

Kiemeltebb, hangsúlyosabb terepre, bolygatlan földbe is építhették volna a templomot, de nem tették. Ragaszkodtak a völgyben fekvő, felső falu felől lezúduló csapadék vízáradat veszélyeivel dacoló, nem éppen praktikus helyszínhez.

Egyetlen vonzó oka lehetett a templomépítési helyszín meghatározásának: valamiért Szent hely volt!

Mitől és kiknek volt olyan hallatlanul fontos akkoriban ez a kis falucska?

Nem csodálkozom, ha Eger, Esztergom, Pécs és a többi történelmi városban kerülnek elő ilyen leletek, de Szántón?

Évezredek kultúráinak energiája tölti fel falunk földjét. Ettől van aurája! Aki ebben a térben sokáig tartózkodik, nem kerülhet ki pozitív hatása alól.

A Pilis hegység szakrális jelentőségéről egyre többen tudnak és egyre többen hisznek benne. Úgy tűnik falunknak fontos szerepe volt ebben a korban. A szántói földben eddig csendben megbúvó üzenetek most feltámadtak és felkiáltójelként ágaskodva hívják fel magukra a figyelmet és okoznak bosszús fejtörést a tudománynak.

A hallatlanul izgalmas feladat megoldása úgy szakmailag, mint anyagilag felemészti a falu erejét. A probléma megoldása nemcsak egyházi. Társadalmi összefogás szükséges, hisz Pilisszántón olyan leletek bukkantak elő, melyek önmagukban is figyelemre méltóak, összességükben pedig a magyar történelem eddig fel nem kutatott, ismeretlen területére vezetnek. Az üregek eltömedékelése, betonfeltöltése nem lehet megoldás, hisz ezzel saját történelmünket tüntetjük el, temetjük az enyészetnek még az emlékét is. Őseink többet érdemelnek!

Mi lehet az a közös eredő, melynek szellemisége létrehozta az ismeretlen eredetű címeres követ,

melyet őseink a templom szellemi alapkövének építettek a templom homlokfalába?

Ki véste hatezer évvel ezelőtt a mély tartalmú anyaság szimbólumát a női idolt abba a homokkő sziklába, amelyet a pilisszentkereszti gázvezeték építésekor az árokásó gép kiásott a Pázsit földje alól?

Mit takarnak még az 1998-ban érintőlegesen megkutatott középkori romok a régi temetőnkben? Egyáltalán nem kizárt, hogy a krónikákban többször emlegetett híres „Szántó mellett épült Szentkereszt kolostor” a magyarság szellemiségének központja, a Pálosok első un. Szent Kereszt kolostorát tisztelhetjük a romokban.

Felemelő érzés azon a küszöbön állni, amely IV. Béla királyunk lábnyoma után a többi középkori királyunk is átjárt rajta hozzánk feltöltődni.

Milyen fontos üzenetet hordoz a Szántói Keresztes Kő, amely épp ezek felett a romok felett bújt ki a földből? Ő a vezére a többi látható és egyelőre, még a pilisszántói föld alatt rejtőző leleteknek!

Ezek makacs tények, melyek magyarázatot követelnek a tudománytól, melyekre ma már nem lehet elutasítóan legyinteni, mint misztikumra vagy romantikus képzelgésre.

Az eddig előkerült leleteknek az a jó tulajdonságuk is megvan, hogy megfoghatók, léteznek és le nem tagadhatók, mert nem „tömedékeltük” el őket. Csak éppen ma még megmagyarázhatatlanok számunkra.

A pillanatnyi cél a jelen állapot szakmai dokumentálása, az üreg kürtő és padlózat kiépítése úgy hogy meghagyjuk a további kutatás lehetőségét, ugyanakkor biztosítjuk a templom zavartalan működését. Aztán ha elő tudjuk teremteni az anyagi fedezetét, akkor kívülről, a templomkertből indítva a kutatást, a templom alatti rendszert feltárni és közönség számára bemutathatóvá kéne tenni.

Sajnos eddig egyetlen egy hivatalos helyről sem tudtam semmilyen segítséget kapni. Vannak viszont jó szándékú magánemberek, hívők, akiknek önzetlen segítségével, adakozásával előbbre tudunk jutni.

Falunk keleti peremén a két hegy völgyében, ahol naponta kel fel a nap, fekszik a Ziribár nevű dűlőnk.  Sumér nyelven „éledő – ébredő – éltető fény„–t  jelent. Fogalmam sincs, hogyan kerül Szántóra a generációkon át ismert sumér dűlőnév, de talán nem véletlen hogy az utóbbi évek régészeti leletei a magyar középkor, hazánk történelmének, dicsőséges korszakának az Árpád-házi királyok üzeneteit az „éledő fényt” adagolják nekünk szántóiaknak.

Nem hiszem, hogy akkoriban, amikor a templombelsőt festették véletlenül kerültek az Árpád-házi Szentek képei templomunk boltozatára. Honnan tudták az akkor tisztán tót falu lakói, hogy ezek a Szentek valók templomunkba?

Tanulságos a kérdés boncolgatása.

A ráhangolódott jó lelkületű mai ember számára a kezüket nyújtogató leletek üzeneteiből, kérdéseiből óhatatlanul tör elő a felismerés: népünk fénykorát nem a pompának, a gazdagságnak, a tömérdek aranynak köszönhette, hanem a magas erkölcsiség, a hit ereje, az élet minden formája iránti tisztelet szerzett népünknek tekintélyt, elismerést és egyben féltékeny ellenállást Európa vezető népei előtt.

Kíváncsi vagyok nap-éjforduló napján, december 21-én reggel a falu mely pontján kell állnom ahhoz, hogy a Nap a Ziribár felett kelljen fel. Ugyanis innentől kezdve hosszabbodnak a napok, vagyis ébred a fény. Ki lehetett és hol állhatott egykoron az az ember, aki elnevezte Ziribárt. Gyanítom a Pilisen! Ott ahol lakossági kezdeményezésre a Barlangkápolnát és a Pilis Keresztjét tervezzük megépíteni.

Mi jöhet még, hisz ezekért a történelmi, kulturális kincsekért szinte semmit sem kellett tennünk, maguktól jöttek elő. Célirányos kutatással, a leletek megmentésével és feltárásával talán sikerül felfedezni azt az ősi rendszert, amely biztosan létezik, de ma még nem tud összeállni. A múlt megismerésével újfajta jövő előtt állunk. Ez Pilisszántó leletein keresztül az egész magyar nemzetre vonatkozhat. Ezért van szükség társadalmi összefogásra.

Ennyi ajándék után hálás vagyok a jó Istennek, amiért ebben a morálisan alultáplált világban magas erkölcsi mentőövet dob közénk, mely mindenkor biztosítani tudta népünknek történelmi végveszélyeiben a túlélést, mely eszme képes volt az alagútépítés irdatlan anyagi áldozatát is a szolgálatába állítani.

Becsüljük meg és kapaszkodjunk meg benne, mert vele rátalálhatunk falunk lelki nyugalmára. Ismét és ismét mondani kell: kiváltságos hely ez ahol mi élhetünk, itt a Pilis kapujában. Ahol a béke még nem kuriózum. Sokan közülünk ezt nem is tudják, hiszen természetes, hogy van. Mint a friss levegő. Ha majd nem lesz, mert hagyjuk elveszni, akkor döbbenünk rá hiányára.

HaH Az újabb és újabb előkerülő leletek önmagukban is csilingelő hangszerek. Hiszem, hogy e gyönyörű hangszerek előbb – utóbb egyedülálló zenekarrá állnak össze.

                               Pilisszántó, 2002. október 23.

                                                                                                                                                              Szőnyi József

                                                                                                                          polgármester