Szeretettel köszöntelek a infogönyű klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
infogönyű klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a infogönyű klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
infogönyű klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a infogönyű klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
infogönyű klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a infogönyű klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
infogönyű klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | Megyesi Imre | 1 hozzászólás
Ezt a hunos leírást ma találtam a neten. Nem tudom mennyi az igazság benne.
A középiskolában volt egy idős történelem tanárom, aki akkoriban olyasmiket mondott, ami szöges ellentétben állt a tankönyvben leírtakkal. Mindig azt mondta, majd meglátjátok egyszer az igazságról is lehet beszélni.
Például akkoriban mondta, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem forradalom volt. A tanácsköztársaság idején népirtás folyt a magyarok ellen. Illetve azt állította, hogy semmi közünk a finn-ugorsághoz, nem véletlen, hogy külföldön hungarynak hívják az országot. Így szerinte biztos, hogy a hunok rokonai, vagy egyenesen a hunok utódai vagyunk. Igaz mindig mondta, hogy ne beszéljünk erről, mert nekünk és neki is baja lehet belőle. Mindig azt mondta, hogy úgyis letagadom. Mondjuk ezeket a dolgokat csak a történelmi szakkör (vagy klub volt a neve) tagjainak mondta.
Nem nagyon hittünk Lajos bácsinak, hiszen úgy nézett ki, mint egy parasztbácsi mindig. Zalai kisfaluban született és ott is nőtt fel (sokat mesélt erről). Nagyon szépen írt! A táblára is mindig úgy írt, mint a régi kódexekben látható. A kezdő betűk nagyon szépen voltak kanyarítva és gyorsan természetesen írta ezeket a szép betűket. Szidott bennünket, mert szerinte rondán írunk. Simán egyest adott arra a dolgozatra, ahol például az Ö, Ü betűk pontjait egyes osztálytársaim egy vonással helyettesítették. Azt mondta, lehet, hogy történelmet tanít, de magyar iskolában magyarul írunk, ezek a betűk nincsenek a magyar szótárba, így érthetetlen, tehát zagyvaságra nem adhat csak egyest. Rákényszerített bennünket, hogy odafigyeljünk az írásunkra. Lázadó volt. Az igazgatónak is visszabeszélt és nem értettük, hogy miért nem bünteti meg az igazgató. A lényeg, hogy nagyon sokat tanultunk tőle, olyat is ami nem volt a könyvekben. Azóta sok dologról kiderült már, hogy igaza volt.
A kis bevezető után itt van, amit a címben beharangoztam.
Sokan nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:
Nézzünk egy pár szót:
Bal oldalt a magyar szó, jobb oldalt a hun jelentése
víz = vezi
tenger = tengir
Nap = napi
rengeteg, tengernyi = tengirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. Ég a napmelegtől a kopár szík sarja)
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö. hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja
kebelére)
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö. szúr is dőf is :-)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: terümtevé miü isemüköt, Ádámut =
teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (v.ö. előd)
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó
módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. nincs nálam boldogabb e földtekén)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
kü lön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö. madzsar)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (v.ö. föveny)
falevél= zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
r á = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh.
A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes& ;nbs p;szám: -neki; többes szám:
szótő + -ekhneki.
A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot.
A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza,
amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen
beazonosíthatóak.
A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült.
A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak
hatalmas lökést ad.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott
részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag
kizárt a hamisítás lehetősége.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!