2013.06.21.

" Új földtörvényt fogadott el a parlament pénteken

A jogszabályt a Jobbik-frakció tiltakozása közepette szavazták meg. Az ellenzéki párt képviselői az elnöki pulpitusra vonultak, és percekig - így a szavazás alatt is - azt skandálták: "Hazaárulók!" A kormány javaslatáról a Jobbik előzőleg név szerinti szavazást kért, de azt végül a levezető elnök, Latorcai János javaslatára nem tartották meg. Arra hivatkozott, hogy a neveket olvasó jegyzők nem tudnak felmenni az emelvényre.

A földtörvényt végül 253 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Igennel szavazott a kormánypárti képviselők többsége, kivéve a nemmel voksoló Ángyán Józsefet és Bencsik Jánost, két korábbi államtitkárt. Ángyán József ezután bejelentette: kilép a Fidesz frakciójából.

Szintén igennel Balogh József és Pősze Lajos, előbbi korábban a Fidesz-, utóbbi a Jobbik-frakció tagja volt.

Nem szavazott Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és az ugyancsak fideszes Wittner Mária. Két-két fideszes és KDNP-s képviselő - köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - igazoltan volt távol a szavazástól. Nemmel voksolt hat MSZP-s és kilenc független politikus. A Jobbik-frakció tagjai pedig nem vettek részt a szavazásban.

A törvény szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.

A földszerzés feltétele, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra. Feltétel az is, hogy nyilatkozzon: nincs fennálló földhasználatidíj-tartozása.

Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja - legalább három éve - maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van.
Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.

A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig - a termelőszervezetekhez hasonlóan - legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.

Kikerült azonban a törvényből a családi gazdaságok méretét 500 hektárban maximáló rendelkezés.

A jogszabály szerint a 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása miatt kapott kártalanítás összegéből vett területtel, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén.

Termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti. Ezt követi a földet legalább három éve használó földműves, aki vagy szomszéd, vagy helyben lakik, vagy akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legalább három éve olyan településen van, amely a település határától legfeljebb 20 kilométerre fekszik.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy május végi gazdafórumon azt mondta: miután Magyarország az Európai Unió tagja, 2014. május 1-je után az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, a törvény azonban arról is rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni "egy kávéskanálnyit se", ha nem teljesítik az előírt feltételeket. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást - fejtette ki.

Ennek megfelelően az új földtörvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet. A szerződés életbe lépéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása az állam tulajdonszerzéséhez, az állami és az önkormányzati tulajdonban álló föld elidegenítéséhez, a földtulajdonjog ajándékozásához, a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog-átruházáshoz, és a tulajdonostársak közötti átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűnik.

Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma fennmarad.
Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a földhasználat átengedéséről szóló szerződést is a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell jóváhagynia. Nem szerezhet földhasználati jogosultságot olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül átláthatónak, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság sem.

A törvény semmisnek nyilvánítja a szerződéses haszonélvezeti jogot, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára állapítja meg azt. A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés legfeljebb húsz évre szólhat.
Azok a tulajdonjogról és földhasználatról szóló szerződések is semmisnek minősülnek, amelyek a most megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütköznek. Ennek megállapítására az ügyészség pert indíthat.

Szintén semmisnek nyilvánítja a törvény a hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön-szerződés időtartamának meghosszabbítását. A törvény hatálybalépésekor fennálló haszonkölcsön-szerződések 2014 végén megszűnnek.

Az új földtörvény több ütemben lép hatályba: egy része december 15-én, majd a többi rendelkezés 2014. január 1-jén, március 1-jén és május 1-jén.
A vidékfejlesztési miniszter csaknem egy éve, tavaly július 12-én terjesztette a parlament elé az új földtörvény javaslatát.

A tárca akkori közleménye szerint a jogszabály elsődleges célja a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződések kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása.

Az indítványt októberben kezdte tárgyalni a parlament. A kormány javaslatát később nemcsak ellenzéki képviselők akarták jelentősen átírni, hanem két kormánypárti képviselő, a földbérlet-pályázati rendszert hosszú ideje bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és fideszes frakciótársa, Bencsik János. Azt akarták elérni, hogy valóban csak a helyben lakók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, és több beleszólást adtak volna a földhasználati ügyekbe a helyi közösségeknek. Hetven módosító indítványuk közül azonban egyet sem fogadott el a Ház, igaz, volt, amelyet részben beépítettek a bizottsági indítványokba.

Ángyán József már korábban jelezte, hogy a földtörvény elfogadása után szinte biztosan kilép a Fidesz-frakcióból, ezt pénteken meg is tette. Ezt korábban indokolta, hogy a jogszabály a Fidesz és a kormány korábbi ígéreteivel és a nemzeti földstratégiával szemben a nagybirtokosokat támogatja, és a nagybirtokrendszer felé tereli az országot.

A parlament még tavaly decemberben módosította az alkotmányt annak érdekében, hogy sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály legyen a földtörvény.

A törvény tárgyalásának elhalasztásáról februárban, gyulai frakcióülésén döntött a Fidesz-KDNP. Úgy határoztak, a javaslat vitáját csak az agrárkamarai választások után folytatják. Az új köztestület, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara országos alakuló küldöttgyűlése március végén volt.

A kormány előterjesztésén végül június elején több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával változtatott a parlament kormánypárti többsége, kialakítva ezzel a javaslat egységes szövegét. Ezekkel újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást."

kisalfold.hu

Válasz

Hirtelen lefújták a földtörvény szavazását
2013. június 10. 15:21

Érdeklődés hiányában elmarad a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) munkatársainak és a civil szervezetek képviselőinek egyeztetése a földforgalmi törvényről - közölte a szaktárca. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2013. június 7-én egyeztetésre hívta annak a több mint 200 civil szervezetnek a képviselőit, amelyek kifogásokat fogalmaztak meg a földforgalmi törvénnyel kapcsolatban. A civil szervezetek képviselői azonban hétfő reggeli levelükben jelezték, hogy csupán 4-5 egyesület venne részt az egyeztetésen, ezért a minisztérium lemondta a találkozót. A kormány kérésére így hétfőn mégsem szavaznak a törvényről.

A civil szervezetek képviselői a közlemény szerint arra hivatkoznak, hogy félreértették a minisztérium levelét, és úgy hitték, csupán annak a 7 szervezetnek szólt a meghívás, amelyekkel eddig is találkozott a miniszter.

2013.06.10 10:05 Rendkívül fontos döntés születik ma - A földtörvényről szavaz az Országgyűlés

A tárca közölte: meghívó levelében külön kérte, hogy a "helyszűke miatt" minden szervezetből csak egy képviselő jöjjön el a megbeszélésre. A találkozó helyszínéül pedig a Darányi Ignác termet jelölte meg a miniszter, amely a civil szervezetek vezetői számára is ismert, hiszen többen jártak már ott, így jól tudják, hogy a terem befogadóképessége nem 7 személy részére alkalmas, hanem mintegy 200 ember számára.

A minisztérium mindemellett a civil szervezetek több javaslatát is beépítette a földforgalmi törvénybe. Az egyeztetés egy későbbi időpontban lesz, amelyre a miniszter várja majd a több mint 200 civil szervezet egy-egy képviselőjét - ovasható a közleményben.

A Szülőföld Mozgalom közleményében üdvözölte, hogy elmarad a földforgalmi törvénytervezet hétfői zárószavazása. "Üdvözöljük a döntést, mely megfelel a ma reggeli levelünkben foglalt kérésnek. Így érthetően maradt el a ma délutáni egyeztetés is" - teszik hozzá. A szervezet azt kéri a minisztertől, hogy a lehető leggyorsabban, tételesen válaszoljon a civil szervezetek által megküldött észrevételekre, hogy így előkészítve még időben sor kerülhessen az elmaradt megbeszélésre.

portfolio.hu

Válasz

2013.06.10.
Kapóra jött a kormánynak, hogy a közfigyelem az árvízre összpontosul, miközben a magyar földet eladhatóvá teszik külföldieknek. Nem csoda, hogy hallani sem akartak a Jobbik javaslatáról, miszerint el kéne halasztani a plenáris ülést. A hétfő esti zárószavazáson ugyanis így talán fű alatt vihetik keresztül a hazaárulást. Az árvíz elvonul, de a földtörvény itt marad.
Miközben az ország az árvíztől próbálja megvédeni földünket, nagyobb veszélyek is leselkednek rá: „magyar” oligarchák, s ami tán még súlyosabb: külföldiek.
A 2010-es választások előtt 11 nappal Orbán Viktor ezt hazudta: „Önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz, és abban az én munkám is ott lesz, addig Magyarországon külföldiek – akármit döntenek Brüsszelben – itt soha termőföldet nem fognak vásárolni.”

Miután azonban lesöpörték főként Ángyán József módosító javaslatait, félmilliárdnál is több uniós állampolgár előtt szabad a vásár. Június 10-én, hétfőn már csak frakciónként 5 perc jut e történelmi fontosságú záróvitára, az is csak annak köszönhető, hogy Szabó Rebeka néhai LMP-s képviselő nyújtott be a ma déli határidőig ún. zárószavazás előtti módosító javaslatot (más nem tartotta szükségesnek azt, ezáltal a záróvitát sem). A Jobbik várhatóan név szerinti szavazást kér, így megismétlődhet a magyar föld alkotmányos védelmének teátrális leszavazásakor megtapasztalt hazaárulás, konkrétan Orbán Viktor megnyilvánulása is.

Mellesleg a kormánypártok sunyiságára jellemző, hogy kivételesen inkább nem is szabnak ki bírságot Novák Elődre, aki a legutóbbi ülésen Kövér Lászlót is hazaárulónak titulálta „a magyar föld külföldi kézre játszása miatt”, csak hogy ne is legyen nagyobb ügy belőle.
Hétfőn este a jelen lévő képviselők kétharmadával döntenek a magyar föld idegeneknek való eladhatóságáról, ami azt jelenti, hogy még egy gyáva fideszes is sokat segíthetne, ha „beteget jelentve” akár csak távol marad a szavazástól. Persze joggal várhatnak határozott ellenszavazatot a Fidesz szavazói is. „Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a vétóhoz való viszony fehéren-feketén megmutatja majd, hogy ki az, aki nemcsak üres közhelyekben, de a tettekben is hűséges a nemzetéhez és a hazájához. És ki az, aki beszéljen bármilyen tudálékosan vagy mézesmázosan, tulajdonképpen csak egy ócska nemzetáruló” írta a „Vezénylő Tábornok Úrról” még Orbán talán legfőbb bértollnoka is."

kuruc.info nyomán

>>>

2013.06.10.

"Napirend előtt persze, hogy az árvíz a téma a parlamentben. Orbán szereplését alaposan megvitatták.

Pintér Sándor belügyminiszter kért és kapott először szót a tavaszi ülésszak egyik utolsó ülésén. A tárcavezető napirend előtti felszólalásában az aktuális árvízi helyzetről és a megtett intézkedésekről adott számot a T. Ház előtt. Pintér többek között azt mondta: soha nem látott és tapasztalt árhullám alakult ki a folyón, az előrejelzések alapján a kormány június 4-én hirdette ki a veszélyhelyzetet.

A belügyminiszter elmondta, hogy a Duna jelenleg szinte teljes hosszában veszélyezteti a part mentén lakók életét és vagyonát. Közölte, hogy 807 kilométeren van árvízvédelmi készültség, ebből 191 kilométeren rendkívüli az állapot. Pintér örömmel jelentette, hogy eddig egyetlen fővédmű sem szakadt át, köszönhetően a megfelelő előkészületeknek. A politikus példásnak nevezte az összefogást és megköszönte az önkéntesek munkáját. Pintér külön kiemelte a katasztrófavédők, a tűzoltók, a rendőrök és a polgárőrök mellett a terrorelhárítók munkáját is. A belügyér szerint a helyzet nehéz és még lesznek nehéz napok, szerinte csak az összefogás és együttműködés vezethet sikerre. „Most van egység és van összefogás” – tette hozzá Pintér Sándor.

A belügyminiszter felszólalására elsőként Harangozó Tamás (MSZP) reagált. A szocialista képviselő is meghatónak és példaértékűnek nevezte az önkéntesek részvételét, majd kiemelte, hogy „önmutogatás nélkül” dolgoztak a gátakon a szocialista aktivisták is, a párt pedig „szélcsendet” biztosított a kormány számára az árvíz idejére ígért „fegyverszünettel”. Harangozó szerint Orbán Viktor csillapíthatatlan szereplési vágya ugyanakkor gyakran gátolta a munkákat; ezt a mondatot hangos bekiabálással honorálták kormányoldalról.

Harrach Péter KDNP-frakcióvezető szerint inkább dicséretet, mint kritikát érdemel az az összehangoló és koordináló munka, amelyből a kormányfő személyesen is kivette a részét.

Vona Gábor Jobbik-elnök a belügyminiszteri felszólalásra reagálva elsőként minden résztvevőnek – hivatásosoknak és civileknek is – köszönetet mondott, majd arról beszélt: ez a nehéz helyzet bebizonyította, hogy a magyarok igenis képesek az összefogásra és arra, hogy félretegyék az ideológiai nézeteltéréseket. „Sajnálom, hogy ebben a pillanatban az MSZP mégsem tudta türtőztetni magát a felszólalásában” – fogalmazott, tapsot kapva.

Rogán Antal fideszes frakcióvezető szerint összefogásból, bátorságból és szervezettségből is példát mutatott Magyarország az elmúlt napokban. A kormánypárti politikus kiemelte: a veszély nem múlik el ugyanakkor azzal, ha az ár elhagyja a fővárost, a Fidesz számára mindenki ugyanolyan fontos; ezért továbbra is szükség van erre az összefogásra.

„Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen” – ezzel a címmel csatlakozott az árvízi felszólalásokhoz a fideszes Czunyiné Bertalan Judit is. A kormánypárti politikus többek között arról beszélt, hogy a Komárom-Esztergom megyei védelmi bizottság elnökeként személyes tapasztalatai vannak az árvízi védekezésről. Czunyiné hangsúlyozta, hogy a magas vízállás miatt soha nem látott összefogásra és helytállásra volt és van szükség. A fideszes képviselő szerint „ha akarjuk és tudjuk, akkor képesek vagyunk megvédeni magunkat”. Hozzátette: a Duna ugyan már apad, de a veszély még nem múlt el, sok helyen az áradás még csak most kezdődik. „Az erőnk nem fogyott el, a készenlétet fenn kell tartani, a figyelőszolgálatokat működtetni kell, mert bármi történhet” – fogalmazott. Czunyiné hangsúlyozta, hogy a felkészültség, az irányítás és a civilek összehangolt együttműködése bizonyította: „jó reménységünk van arra, hogy megfogjuk a vizet”. A fideszes politikusnő szerint Magyarország jól vizsgázott.

Egy kis földmutyi
A jobbikos Magyar Zoltán az árvíz helyett a földmutyiról beszélt napirend előtt. „Új földtörvény: az oligarcha tollba mondta, a kormány megírta, a Fidesz megszavazza, az ország pedig megszívja!” címmel többek között arról beszélt, hogy Orbán Viktor megígérte a választások után: amíg hivatalban lesz, addig külföldi kézbe nem kerülhet magyar föld. Magyar Zoltán hozzátette: a benyújtott földtörvény szerint azonban külföldinek csak az Unión kívüli lakosok számítanak, így a magyar föld igenis külföldi kézbe kerülhet. A jobbikos politikus szerint ezzel jelentősen átverték a magyar embereket. A képviselő szerint a benyújtott törvénycsomag nem tudja megteremteni a megfelelő gazdálkodás alapjait, ezért azt követelik, hogy a végszavazás elhalasztásával nyert időben hallgassák és fogadják meg a civilek hangját. Magyar Zoltán szerint egyértelmű, hogy a törvényt a földoligarchák íratták a Fidesszel. A jobbikos politikus az oligarchák közé sorolta Csányi Sándort, Nyerges Zsoltot és Leisztinger Tamást is. „Önök szerint normális, hogy a leggazdagabbak egy százaléka viszi el a támogatások jelentős részét?” – tette fel a kérdést a radikális párt politikusa.

Fazekas Sándor agrárminiszter válaszában azt mondta: a jobbikos képviselő semmi újat nem mondott a földtörvényről, a részletes vitában korábban már minden kérdésére választ kapott. A tárcavezető szerint senki nem fogta a törvényalkotók kezét a csomag megfogalmazásakor, sőt, rengeteg civil javaslatot is befogadtak a véglegesítés során. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a törvény elfogadása esetén intézményi garancia lesz arra, hogy külföldi nem vehet majd földet Magyarországon. „Csak el kell olvasni és érteni kell a törvény szövegét. A szakértőink szívesen segítenek önnek” – válaszolta a jobbikos képviselőnek az agrárminiszter. Fazekas az agrár-középosztály megerősítését nevezte meg célként, és reményét fejezte ki, hogy az érintett civilekkel is kompromisszumra jutnak. A támogatásokat illetően megjegyezte: területalapú támogatásról van szó, az ismertetett statisztika pedig szerinte nem felel meg a valóságnak.

Vissza a Dunához
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető is az árvizet tartotta a legfontosabbnak a mai napon. „Civilek a gáton” címmel mondott felszólalásában többek között arról beszélt, hogy a nemzeti egység létrejötte és a szervezettség minősége volt az elmúlt napok legnagyobb tanulsága. Harrach – személyes élményeket idézve – kiváló felkészültségről és a váratlan eseteket is hamar megoldani képes irányításról beszélt. A civilek áldozatos munkájáról szólva azt mondta: bár az elején sokan értetlenkedtek a kilakoltatások kapcsán, de idővel mindenki megértette ennek szükségességét. A KDNP politikusa kiemelte a határon túli önkéntesek, a kivezényelt rabok és a különböző pártok aktivistáinak áldozatos munkáját is.

A kormány nevében Soltész Miklós szociális államtitkár reagált a KDNP-s felszólalásra. A szintén kereszténydemokrata politikus arról beszélt, hogy a kabinet nemcsak a védekezésben, de a karitatív tevékenységben – vagyis az adománygyűjtésben – is az összehangoltság mellett döntött; ezért volt „fontos lépés” a humanitárius koordinációs tanács életre hívása és a nemzeti adományvonal elindítása. Soltész elmondta, hogy eddig több mint 130 millió forint adomány folyt be ezeken a csatornákon. Az államtitkár arra kérte a politikusok is, hogy mindenki küldjön el legalább egy 250 forintos adakozó sms-üzenetet, majd ismét megköszönte mindenki munkáját."

nol.hu

>>>

2013.06.10.
"A hazaárulásra készülő Fidesz törvényjavaslata szerint minden európai uniós állampolgár "magyarnak" számít

A kormány földtörvénytervezete szerint külföldi az, aki “nem tagállami állampolgár”. Tehát a Fidesz javaslata szerint például egy osztrák gazda nem számít külföldinek, amennyiben földet kíván vásárolni Magyarországon. Orbán Viktor három éve nem ezt ígérte.
Ezért menekültek a kérdést firtató riporter elől a fülkeforradalmi hazafiak.."

kuruc.info nyomán

Válasz