1944. április 13. Megkezdődött Győr terrorbombázása -

"Bombák és halottak

Fekete nap Győrben 1944. április 13. A szövetséges légierő gépei 15 perc alatt 386 tonna bombát dobtak le. A fő célpont a német repülőket összeszerelő Vagongyár volt. Az áldozatok száma egy az anyakönyvvezető 1944. május 2-án kelt jelentése szerint 428. Ez a szám nem teljes, mert hiányoznak még azoknak a halottaknak az adatai, akiknek csak egyes csonkjai (láb, fej, karrész, fél koponya) maradtak fenn. Ezeket közös ládában temették el. Ugyancsak hiányoznak azoknak az adatai is, akik teljesen porrá égtek, akiket még a romok közül ki nem ástak, vagy a légnyomás a Dunába sodort.

Az április 13-i légitámadás végleges embervesztesége 532 személy. A sebesülés miatt 1132-en szorultak kórházi kezelésre.

A bombázás okozta pánik és félelem hatására ezrek hagyták el Győrt. A kimutatások szerint 700 család (1931 személy) más megyébe, míg 3084 család (9040 személy) Győr megye területére költözött. Szauter Imre tanácsnok a bombázás másnapján kelt jelentéséből kiderült, hogy az összes beérkezett jelentések megegyeztek abban, hogy a város határában, egészen Gönyűig, úgy a budapesti, mint a szentiváni út mentén tömegesen több ezer ember táborozik a szabad ég alatt és nem hajlandók a városba visszaköltözni. A hatóságok ezen a napon 800 ebédet osztottak szét és 21 teherautó szállította az embereket a falusi lakóhelyekre.

Jelentős károkat okozott a légitámadás az épületekben is. Leégett a gyárvárosi és súlyosan megsérült a révfalui templom. A Vagongyár 80 százalékos, a Szeszgyár Budai úti telepe 100 százalékos, a Gázművek 90 százalékos, a Vegyiművek 100 százalékos, a Cardo Bútorgyár telepe 60 százalékos kárt szenvedett, és 90 százalékban megsemmisült a Villamos Művek kapcsolóállomása is. Az első számú célpontot, a Vagongyárat 113 millió pengő kár érte. A repülőtéren álló hat rész Me 109-es repülőt szétbombázták. A gyár hozzávetőleges embervesztesége 214 halott, 158 sebesült, és eltűnt 40 személy.

Részlet a Győr szab. kir. város mérnöki hivatalának jelentéséből: "Április 13-án 11 óra 17 perckor szólaltak meg a riadót jelző szirénák. 11 óra 50 perckor ellenséges bombázó gépek jelentek meg a város felett és három hullámban 12 óra 5 percig szórták a romboló és gyújtóbombákat a mellékelt térképen megjelölt területrészekre. A riadót 13 óra 20 perckor oldották fel."


"A mûszaki tartalékos tiszti iskola az 1944. április 13-i angolszász légitámadásnál.

A m. kir. honvéd mûszaki tartalékos tiszti iskola 4 tisztje és 250 karp-a 1944. április 13-án délelõtt az iskola vizigyakorlóterén (a Kis-Duna balpartján, Révfaluban, a Wagongyárral rézsút szemben) gyakorlatozott, amidõn a légiriadót jelzõ szirénák megszólaltak. Mindenki azonnal egy elõre kijelölt óvóhelyre, gödrökbe, árkokba ment.

A terrorbombázók repülési iránya és szélességi sávja, a véletlen folytán éppen e terület felett ment át. Bár e részén a városnak csak munkástelepek voltak - százával dobták le a robbanó- és gyújtóbombákat. Tettüket a Wagongyár közelléte sem mentheti, mert kifogástalan látási viszonyok mellett jöttek s e területet - Kis-Duna választja el a Wagongyártól!

Az iskola 1 tiszt és 23 karp. hõsi halottat vesztett, sebesült 1 tiszt és 32 karp.

Még hallatszott a bombázók motorjának búgása, amidõn megkezdte az iskola a mentési munkálatokat. Elsõsorban a bombatámadás érte Révfaluban, ahol a részben a saját karp.-ait, részben a polgári lakosságot ásták ki, valamint a polgári lakosság házait ért tûzet oltották, részben pedig azok bútorait mentették ki. A Wagongyár mentéséhez is 60 karp. került kirendelésre.

A bombatámadástól kezdve elsõ napokban éjjel-nappal, késõbb csak nappal 300 karp. az isk. tisztjeinek segítségével folytatta a mentési munkálatokat az egész városban, nagyobb erõvel a Megyeház u., Vas Gereben u., területén, Wagongyár-ban, Cardo bútorgyárban, kisebb erõvel és munkavezetõk adásával Gyárvárosban.

A kik. teljesen szünetelt az iskola elõre elõírt végéig ápr. 29-ig. A mentési munkálatokat az iskola befejezése miatt április 26-án hagyta abba."


http://vleveltar.gyor.hu/post/67/#17

Válasz