Nem, dehogy haragszom, komolyan gondoltam, az ismétlések miatt, a törlést.
Egyébként a rendszám cseréje miatt már haragszom, de ott is az ötletgazdákra. Mellesleg érdekelne, hogy a névváltoztatások mennyibe kerülnek nekünk, mert az ilyesmit ésszerűnek tartottam az un. rendszerváltozáskor, ma már inkább a hatékony gazdaságpolitikával tudnának a politikusok levenni a lábamról, no és persze az etika, a mértéktartás, az összefogás, a szociális érzékenység, korrekt magatartás és ilyesmik terén gyakorolt példamutatásukkal. Ja, és néha már annak is örülnék, ha nem néznének hülyének. Természetesen, tiszteletem a kivételnek.

"Szerencsére" autóm sincs (muszáj volt eladni...(persze a fidesz-nek és a MOL-nak 51%-ban a magyar állam a tulajdonosa a MOL-nak) semmi köze nincs hozzá)
Más fontos hír nincs?

Na végre!
Amúgy is tériszonyom (is) van. Más fontos hír nincs?

"Miniszterelnöki megbízottat kapott az Audi, amely innovációs kedvezményének kompenzálását kéri a kormánytól.

Némileg megkésett a nemzetgazdasági tárca a március közepére ígért, „K+F ernyő” fantázianevű pályázatával. Nehezen sikerült ugyanis megegyeznie az apanázs mértékéről az érintett óriáscégekkel – a HVG információi szerint legfőképpen az Audi Hungaria Motor Kft.-vel –, így a kiírás a hónap végére csúszik. A korábbi kormányzati ígéretek szerint az innovációs alap forrására azok a cégek pályázhatnak majd, amelyek jelentős összegeket költenek kutatásra, ám a megváltozott jogszabályok szerint az idén már nem csökkenthetik innovációs járulékukat a kutatás-fejlesztés költségeivel. A most megszüntetett könnyítést annak idején éppen az Audi lobbizta ki, s a fejlesztési adókedvezmények változatlanságára a kormánnyal kötött, 15 milliárd forintos támogatásról szóló megállapodása is tartalmazott kitételt.

Nincs könnyű dolga Becsey Zsoltnak, a március elején kinevezett „Audi-ügyi” miniszterelnöki megbízottnak, akinek többek között az innovációs pályázat feltételeiről kell megegyeznie az autógyártóval. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap éves kerete ugyanis egymagának az évente több tízmilliárd forintot kutatásra fordító Audinak sem lenne elég. Annyi azonban máris bizonyosnak látszik, hogy a forrásból csak a legnagyobb multinacionális cégeknek jut majd. A HVG információi szerint a pályázaton csak azok a cégek indulhatnak, amelyek több száz fős kutatói gárdával működnek, és a létszám megtartását több évre garantálják. A támogatás intenzitása valószínűleg 50 százalék lesz – igaz, ezen a ponton még az utolsó pillanatban is különböztek az álláspontok. A hatályos szabályok szerint a nagy cégek adózás előtti eredményükből továbbra is levonhatják a saját kutatási-fejlesztési tevékenység költségét, csakhogy az Audi a kormányzati megállapodás részeként nem fizet társasági adót. „Azt szeretnénk, hogy az új szabályok ne érintsék negatívan a céget” – érzékeltette Lőre Péter kommunikációs igazgató, mennyire ragaszkodik az Audi az álláspontjához.

Az Audi alkupozíciója erősebb, mint valaha. Egyedüli megmentője lehet ugyanis az állami beruházásban továbbfejlesztett, évek óta haldokló gönyűi kikötőnek. Az autógyártó a múlt héten küldte ki a pályázati dokumentációt több tucat cégnek új logisztikai park építésére és üzemeltetésére. A helyszínt illetően máris kitört a fideszes belharc: míg a kormány a Győrrel szomszédos gönyűi kikötőben látná szívesen az Audi beszállítói központját, a nagyváros polgármestere az Audi-gyárnak is helyet adó győri ipari park mellett lobbizik. Az autógyártónak elvileg mindkét terület megfelelne. „A kiírásban azt kötöttük ki, hogy a helyszín legfeljebb 20-25 kilométerre legyen a gyártól” – jelezte a cég egyetlen feltételét a HVG-nek Lőre.

A gönyűi kikötőt 2008-ban vasúti összeköttetéssel fejlesztették komplex logisztikai parkká, összesen 10 milliárd forintból, javarészt uniós támogatással. Akkor szigorú áruforgalmi garanciákat kellett vállalnia a projektgazdának, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, ám ezekből egyelőre szinte semmi sem valósult meg. Az összesen 80 hektáros kikötőnek az üzemeltető Győr-Gönyű Kikötő Zrt. mellett mindössze egy tartós bérlője van, a fémfeldolgozással foglalkozó dán Ib Andresen Magyarország Kft. Ha a kikötő továbbra is kihasználatlan marad, tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kénytelen lesz visszafizetni 8 milliárd forintot az EU-nak. Nem csoda, hogy Becsey, akinek lényegében a gönyűi kikötő megmentésének terhét is magára kellett vennie, nemrég azt hangoztatta: a kormány minden feltételt biztosít ahhoz, hogy az Audi logisztikai parkja a gönyűi kikötőben épüljön fel. „Olyan piaci környezetet teremtünk Gönyűn, amely versenyképessé teszi a kikötőt” – mondta február végén.

Az Audinak egyelőre 10-12 hektárra volna szüksége, amit a jövőben az igényeknek megfelelően tovább bővíthet. Nem biztos ugyanakkor, hogy a vasúti és a dunai kapcsolatot jól ki tudná használni. Az új logisztikai bázison a tervek szerint 2013-ra 900 millió eurós beruházással kibővülő autógyár 600 beszállítójától gyűjtené össze és szortírozná, majd a győri gyártószalagokhoz szállítaná az alkatrészeket. A gönyűi helyszín hátránya, hogy az állami telkek nem eladók, csak tartós bérletbe vehetők. Igaz, külföldi példa is akad hasonló konstrukcióra: a bécsi kikötőben működő cégek is bérlik a területet.

Annyi bizonyos, Becsey ténykedése nincs ínyére Borkai Zsolt győri polgármesternek, aki úgy emlékszik: a járműgyártó és az önkormányzat által évekkel ezelőtt kötött megegyezés kitért arra is, hogy a tavaly elindult gyárbővítés során az Audi fejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódva épül meg a logisztikai park. „A megállapodás következménye, hogy a város korábban nem tervezett infrastrukturális fejlesztésekbe fogott bele több százmillió forint értékben” – utalt a polgármester arra, hogy a presztízsveszteség mellett milyen hátrányok érhetik Győrt, ha Gönyű lesz a befutó."

hvg.hu

Igen, aki rászánta az időt, annak szép emlék.

Szerintem eleve vesztes vállalkozás. A gazdag autót, vagy motort vesz, a szegény meg biztos nem 7-8 millióért vesz kerékpárt.

"Mi az ACTA?

Az ACTA a világhatalomra törő sötét erők egyik legújabb aljas húzása. A célja az emberek megfigyelése, a nagytestvér életre hívása. Persze, szokásos módon, egy másik köntösbe bújva, magát jónak mutatva.

Az ACTA-megállapodás zárt ajtók mögött született a nyilvánosság teljes kizárásával, és a csatlós kormányok diszkréciója mellett. Ugye ismerős történet? Az ACTA elvileg a jogvédelem mellett szóló tervezet, ami szigorúan fellép a szellemi értékek megóvása, a kalózkodás és a szellemi tulajdon lopása ellen. Ez elvileg jó dolog is lehetne, mert ki ne örülne neki, hogy végre kapna egy kis pénzt mondjuk a Romantikus Erőszak, és nem uralkodna anarchia ezen a területen? Jogos lehet az igény arra nézve, hogy a szellemi munkát is védeni kell... Csak, hogy a valóság egész más.

A valóságban az egész ACTA egy gumiparagrafus gyűjtemény, ami az egyén teljes megfigyelését lehetővé teszi.
Néhány kiragadott dolog, amit lehetővé tesz az ACTA: (Automatikus Cenzúra Tökéletes Alkalmazása)

- Totális cenzúra;
- A nemzeti oldal felszámolása, megfélemlítése;
- A felhasználó teljes adatforgalmának ellenőrzése;
- Az internetező e-mail leveleinek automatikus átolvasása;
- Automatizált feljelentő gyár;
- Az általad hallgatott zenék azonnali regisztrációja;
- Akár a Szent Korona Rádió - és egyéb ilyen portálok-, megszüntetése;

Nézzük a második példát. Az automatikus levél átolvasáskor elvileg az Internet Szolgáltató - továbbiakban ISP -, feladata az, hogy mondjuk, idézeteket keressen. Az ACTA szerint, ha olyan szerzőtől idéz valaki a magán levelezésében, aki 70 éve nem hunyt el, akkor bűnt követ el a tisztelt levélíró. Ekkor ezt értelmezve az ISP azonnal feljelentést kell tennie, mert bizony bűncselekményt fedezett fel.

Természetesen, nemcsak szerzői jog által védett dolgokat lehet keresni egy ilyen rendszerben, hanem mondjuk megtudható, minden akár a nemzeti érzelmű mozgalmakról, emberekről is.

Kik írták az ACTA-t?

Pár amerikai lemez kiadócég - a legnagyobbak RIAA, MPAA -, zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával.

Természetesen ezt tagadják, és azt mondják, hogy nem volt itt semmi titkos dolog és teljesen nyílt volt minden.
Természetesen ez is hazugság, mert az ACTA-ügy a Wikileaks munkája nyomán látott napvilágot.

Most is lopnak. De kik?

Az egyik sokat hangoztatott érv az ACTA mellett a file-megosztások. Mert tény, hogy szinte minden beszerezhető egy kis utánjárással, feketén az Internetről. Ez alapjában véve persze rossz dolog, de azt is figyelembe kell venni, hogy, annyira nem.

Egy példa. Tényleg rengeteg zenekar veszt pénzt amiatt, hogy illegális fileshareken a felhasználók inkább letöltik a zenéjüket, mint megvásárolnák, ezzel kárt okoznak a zenekarnak. Viszont ezzel szemben, ha nem lehetne letölteni őket, akkor alapjában véve a lőtéri kutya sem ismerné őket, mert nem fog mindenki véletlenszerű lemezeket vásárolni a boltban, hogy hátha tetszik, vagy hátha jó lesz, mind ezt minimum 4-5 ezer forintért, ami szintén nem kerül az előadókhoz azonnal és teljes mértékben.... Hanem a filecsere segítségével lesznek rajongóik és a filecsere miatt lesz tele a koncertterem.

Persze a karvalyok lesen vannak: prejudikálnak. Ugye nincs itt olyan, hogy mindenki bűnös, csak ha magyar.
Azt feltételezik, hogy mindenki bűnös, mindenki lopni fog. Jelenleg ha bármilyen adathordozót vásárol bárki már azon is ott csillog egy kis matrica. Az a kis matrica azt bizonyírtja, hogy a vásárló előre jogdíjat fizetett olyan tartalomért, amit rá sem tett még az adathordozóra.

Ismét egy példa:

A cikk írójának segédkező fotós egy „Kingston CompactFlash 4GB" nevezetű memória kártyára készítette a képeket. Ezt a kártyát kollegánk nem rég vásárolta olyan 4000 forint körül, aminek az árában benne volt a szerzői jogdíj, amit kifizetett az Artisjus egyesület felé. Nem önszántából, hanem mert máshogy nem lehet adathordozót venni. Erre fotósunk soha semmi mást nem fog másolni, csak a saját szellemi termékeit. Akkor mi okból is fizette ki az Artisjus egyesült felé a szerzői jogdíjat? Ha kifizette akkor mennyit kapott ebből a ROMER vagy a Stratégia zenekar? - csak a mi szempontjainket nézve.

Magyarul, azt mondják: Lopni fogsz, ezért megloplak!

De nézzük mekkora üzlet is ez a valóságban.
Az Artisjust egyesület jelenleg rendelkezésre álló 2011-es beszámolója szerint az alábbi a költségvetésük volt 2010-ben:

Mérleg szerinti bevétel:
13 040 944 000 forint

Kezelési költség:
2 832 273 000 forint ( 21,5%)

Szoc-kult:
561 147 000 forint (4,3%)

Jogdíj:
9 647 524 000 forint (73,3%)

Tehát 2 832 273 000 forintot elnyelt az egyesület a saját céljaira, kifizetett az egyesületi tagoknak 9 647 524 000 forintot, valószínűleg liberális zenei borzalmakra kifizetett 561 147 000 forintot.

Személtetésként jegyezzük meg, hogy 13 milliárd forintnyi összeget zároltak Matolcsy György javaslatára 2011-ben a 3 százalék alatti hiánycél teljesítése érdekében és összesen 13 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság javára 2011-ben, illetve 620 darab teljesen új a gyárból kigördült Hummer H2 Balaton átcsúszási kísérletet fedezne ez az összeg.

Áll a bál a világon, de a „magyar" közszolgálati tv hallgat

Az ACTA egész Európában hatalmas port vert fel, és mint sokadszorra, a lengyelek voltak ismét élelmesek. Azon túl, hogy a lengyel miniszterelnök nyíltan támadta az ACTA-t, a lengyel tüntetők és lengyel hazafiak közösen ütköztek meg a rendőrökkel és sikerült elérniük az ACTÁ-ból való kihátrálást.

Közben az Európában kirobbanó tiltakozási hullám elérte az EU parlamentet is.
Kader Arif, az ACTA-hoz rendelt európai parlamenti referens szerint soha nem látott manővereket végeztek a szerződés körül a tisztviselők, a helyzet elfogadhatatlan, és ő nem fog részt venni ebben a színjátékban - áll a BBC hírében. A referens első kifogása, hogy nem zajlik konzultáció a civil társadalommal, de felrója az átláthatóság hiányát, és hogy magyarázat nélkül elutasították az ajánlásokat.

Nemcsak Európában, hanem Ausztráliában, Afrikában és Amerikában is tömegek tiltakoznak az Internet cenzúrázása ellen, természetesen erről sem esik szó „közszolgálati" médiában.

Persze, hogy bábkormányunk is aláírta, épül a nagytestvér

2012. január 12-én 22 EU-tagállam írta alá a megállapodást - beleértve Magyarországot is. A szerződést még el kell fogadnia a magyarországi Országgyűlésnek, és az Európai Parlament ratifikálása is következik.
Az Európai Unión kívül a szerződést aláírta az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea is.

Egy valódi Facebook tüntetés

2011. február 11-én megtörtént az első magyar ACTA-ellenes demonstráció. A megjelent demonstrálók teljesen vegyes képet mutattak.

Az összegyűlő tömeg nem igazán volt a megszokott látvány, bár felbukkantak köztük ismerős nemzeti arcok is, meg néhány hippi, de a 2000-es tömegről elmondható volt egyszerű „netező" emberekből állt.
Tudósítónk találkozott nemzeti érzelmű hazafiakkal is, egy nemzetközileg elismert magyar fizikus professzorral, és nem látott egyetlen politikai transzparenst vagy valamely pártnak zászlaját.

Apropó pártok. Eddig senki nem tiltakozott az ACTA ellen a jelenlegi parlamenti pártok közül.
Tudomásunk szerint eddig csak a Jobbik ifjúsági tagozata adott ki egy közlemény. Reméljük a „NO ACTA" megmozdulásokra nem ül rá az MSZP, vagy nem jelenik meg Gyurcsány, hogy elvitesse magát egy Anonymus maszkkal az orrán.

A szervezők állítása szerint a Facebookon szervezték demonstrációjukat. Elsőre kételkedik az ember, mert hallott már ilyet a „Millától", és valahogy ott volt a semmiből előtermett egy 1 000 000 forint/óra bérleti díjba kerülő nagy színpad. Itt más volt a helyzet, úgy néz ki, hogy igazat mondtak. Volt egy kis színpad hangosítással, de nem volt előre kifizetve, egy papír doboz járt körbe, hogy ki lehessen fizetni a végén a számlát. Később a rendezők facebook üzenetben jelezték, hogy 55 680 forint gyűlt így össze, ami a fele volt a megrendelt technikának és húsz ember fizette ki a maradék összeget.

A rendezvényen ketten szólaltak fel.

Másodjára egy kicsit furcsa érdekvédelmi platformot említettek meg, amely az Internetezők érdekképviseletére alkalmas lenne, a neve „Kalózpárt", és nem sok derült ki róla, de egyértelmű, hogy nem politikai szerepvállalás a célja, hanem inkább érdekvédelem az elhangzottak alapján.

A felszólalók az egyik lehetséges kiútként azt javasolták, hogy mindenki keresse fel az általa elérhető összes politikust, és szólítsa fel, hogy a parlamenti szavazáskor nemmel szavazzon! Terjesszék az ACTA elleni érveket, amilyen formában csak lehetséges, illetve a jövőbeli demonstrációkon jelenjenek meg minél többen.

A rendezvényen a lengyel demonstrálókat idézve a „Ha nem ugrálsz jön az ACTA!" kiáltással és ugrálással idézték meg, a felszólalók között pedig metál zene szólt, ami amúgy jót tett az átfázott tömegnek.

Az ACTA.NEM facebook csoport azt ígérte folytatódnak a megmozdulások.

A rendezvény békésen és rendbontás nélkül ért véget. Persze, érdekes fordulat lehet amikor egy tömeg, mely eddig nem volt jelen az utcán, azzal szembesül, hogy teljesen mindegy mennyit és miért demonstrál, mert nem ér el semmit vele és a tákolmány értelmében ő ennyit tehet, míg országunk „vezetői" magasról tesznek az egészre. Akkor lehet, hogy kevés lesz az ugrálás, és a második anonim felszólaló szavaival élve valóban cápaeledelt kell gyártani a döntéshozókból.

Talán nem is voltak csőcselék a 2006-osok?

Az ACTA ha életbe lép

Az ACTA életbe lépése esetén a most olvasott cikk is illegálisnak minősül. Ennek oka, hogy ezen írás a hitelesség kedvéért több forrást is használt.

Ilyen az Artisjus egyesület éves beszámolója, egy youtebe.com-ról linkelt videó, egy a HVG.hu által használt egyetlen mondat ( Az Európai Unión kívül a szerződést aláírta az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea is. ).

Ez esetben egy újra felhasznált szellemi termék lenne egy olyan mondat, ami más szóösszetételben is jogilag aggályossá válhatna, főleg egy Pintéri rendőrállamban.

Mi jelent az ACTA a nemzeti oldal számára?

Leginkább a felszámolását. Az ACTA életbelépése esetén a Pintér-pribékek mindenféle egyéb erőforrás és indok nélkül automatizálva követhetnék a nemzeti oldal tagjait.

Valóra válna az a félelem, hogy mindenkit lehallgatnak, mert bizony mindenkit lehallgatnának, automatán, idő és emberi energia befektetés nélkül. A Nagytestvér életre kelne.

Így már nem azért indulna egy-egy nemzettestvérünk ellen eljárás, mert mondjuk megsértette a gyülekezési törvényt, hanem amiatt, hogy meghallgatott egy zenét egy "illegálisnak" minősített oldalról. Kimondva ebben nem lenne semmi politika, csak szerzői jogok. Ugye milyen egyszerű?

ACTA NEM!"

szexesnewyork.network.hu

Előre is köszöjük.
Előzetes Szándéknyilatkozat, értelmezése.
www.jogiforum.hu/forum/31/1076 ezen az oldalon a Dr. Süti válaszát érdemes elolvasni.

Tisztelt Thola Úr !
Nagyon köszönöm a hozzászólását. :) Több mint másfél évtizedes köztisztviselői munka után megtanultam megtartani a politikai véleményemet, egyrészt mert ez elvárás volt, másrészt mert ..., de hagyjuk is. Semmiképp sem tetszik a politika olyan jellegű megnyilvánulása, sem finomítva, sem lényegét tekintve, amelyik azt próbálja sugallni, hogy mi munkanélküliek élhetetlen, lusta, megbízhatatlan alakok lennénk, nem érdemeljük az "életet", vagy épp hogy együnk, és nem is értik hogy tudunk megélni ?! Nem tudom mit mondott Matolcsy úr, semmi olyat, ami számomra jót jelenthet, mert arra figyeltem volna, de mindenképp szívesen pontosítanám a fogalmat - élni, megélni.
Nem kívánom a miniszternek ezt a fajta "életet".

Nevetséges az egész, lassan már a levegőért is fizetni kell. Sokan nem tudják, hogy Az üres cd- és dvd-lemezek, pendrive-ok, winchesterek megvásárlásakor jogdíjat fizettetnek velünk. Tehát ezek az adathordozók lényegesen kevesebbe kerülnek, csak az miatt ilyen drágák, mert feltételezik, hogy lopott zenét, filmet tárolunk rajta. Arra a dvd-re is fizetjük, amire csak a mentett adatokat, családi fényképeket és egyéb magán jellegű adatot írunk ki. Totál jogellenes, de az emberek le vannak sz...a, csak a milliárdosoknak legyen még több pénze.
Egyébként van olyan ország, ahol azért kell fizetni, ha kertet művel. Mert amit megtermel otthon azt sem a multi boltban veszi meg és a kieső pénz miatt elérték, hogy a megtermelt zöldségért, gyümölcsért is fizessen az ember.